Érdekesen interpretálta egy konferencián Satya Nadella Microsoft-vezér azt a távmunkáról készített tanulmányt, amit a vállalat a Teams szoftver fejlesztéséhez készített. A kutatók azt vizsgálták, hogy a távmunka hogyan hat az kooperatív munkavégzésre, illetve a termelékenységre.

A Bloomberg beszámolója szerint kiderült például, hogy a fehérgalléros munkahelyeken dolgozók legalább egyharmadánál három termelékenységi csúcs alakul ki – ezt egyébként a billentyűzethasználat mérésével figyelték (valószínűleg vagy remélhetőleg csak a leütések gyakoriságát rögzítették a mérésekben részt vevő Microsoft-alkalmazottaknál a kutatók). Az első két csúcs, amit az alkalmazottaknál megfigyeltek, nem különösebben okozott meglepetést: jellemzően az ebéd előtti és utáni időszakban tetőzik a produktivitás. A vizsgálatban részt vevő személyek harmadánál azonban volt egy harmadik is, ami jellemzően késő estére esett. Ez azonban egyértelműen azt jelzi, hogy ennél a csoportnál eltűnt a határ a munka és az otthoni élet között.

Nadella természetesen nem a távmunka-eszközök (beleértve az egyedi tevékenység nyomon követhetőségét is biztosító csoportmunka-eszközöket) pszichikai hatásaira vezette vissza a problémát. Mint előadásában mondta, a menedzserek feladata, hogy egyértelmű normákat és elvárásokat állítsanak fel a beosztottaiknak, és rajtuk múlik az is, hogy az alkalmazottak ne kényszerüljenek például éjfélkor megválaszolni főnökük mailjét. (A németek ezt néhány éve alapvetően másként gondolták: nem tagadták a menedzser felelősségét, de biztonság kedvéért munkaidő után lelőtték a levelezőszervert is...)

A Microsoft-vezér végül ledobta a humanitárius atombombát (hogy egy bombasztikus képzavarral, megengedőbben: oximoronnal éljünk): bár a termelékenység az együttműködésről és a teljesítménymérésről is szól, legfontosabb eleme, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat, komfortosak legyenek számukra a munkafeltételek, mert a stressz rossz a munkavállalóknak. Nadella szerint elő kell venni azokat a jó öreg soft skilleket a menedzseri eszköztárból, melyek célja, hogy a vezető képes legyen odafigyelni az alkalmazottak közérzetére. Ebbe beletartozik például, hogy valaki még egy hétvégi vezérigazgatói mail esetében se érezze azt, hogy arra azonnal kell válaszolnia.

Az ígéret szép szó, de kevesen tartják be

Ez mind szép és jó, de mint az amerikai Talkspace online terápiás szolgáltató Bloomberg által idézett felméréséből kiderül, a munkahely-váltást fontolgatók kétharmada azért akar váltani, mert munkáltatója ígérete ellenére sem összpontosított a pandémia alatt az alkalmazottai mentális egészségére.

A Microsoft tanulmánya szerint egyébként a világjárvány kezdete óta 13 százalékkal (ez 46 perc plusz munkát jelent) bővült az átlagos munkanap. A munkaidőn túli munkavégzés még nagyobb mértékben: 28 százalékkal nőtt. Ennek olyan, nem feltétlenül pozitív hatásai is van, hogy az egyes kollégák, illetve a vezetők és alkalmazottaik időbeosztása elcsúszik egymástól, ami nehezíti a munkaszervezést is.

Ezekkel hosszú távon mindenképpen kell valamit kezdeni. Egy a Future Forum és a Slack Technologies által finanszírozott kutatás szerint 4-ből több mint 3 ember szeretné, ha megválaszthatná, hol dolgozik, míg a válaszadók 95 százaléka szeretné maga beosztani az idejét.

A konferencián persze feltették Nadellának is az obligát kérdést: küld-e hétvégén levelet beosztottjainak. Mire jött a diplomatikus válasz: "minden nap tanulok". Mindazonáltal nehéz elfelejteni, hogy két éve hogyan képzelte a hatékonyságnövelést a Microsoft. A Microsoft 365-be átmenetileg bevezetett, majd a felháborodás hatására látványosan lebutított Productivity Score a beosztottak totális megfigyelését tette volna lehetővé. És ahogy valószínűleg kevesen kockáztatják meg, hogy ne válaszoljanak azon melegében az emberi arcát időnként megvillantó Nadella hétvégi mailjére, úgy alsóbb szinten is mindent elkövetnek a beosztottak, hogy a folyamatos kontroll alatt megállás nélkül dolgozzanak – vagy legalább munkát szimuláljanak.