A berlini munkaügyi minisztérium után egy sor nagyvállalat is önként vállalat korlátozást dolgozói munkaidőm utáni ugráltatásában.

A német munkaügyi minisztérium (Bundesmisiterium für Arbeit und Soziales) még tavaly ősszel adott ki egy direktívát, mely szerint a minisztériumi vezetők munkaidő után nem zaklathatják a dolgozókat sem telefonon, sem e-mailben. Az intézkedés célja az, hogy csökkentsék a munkatársakra nehezedő nyomást és a stresszt.

Az intézkedés szerint a dolgozó nem kötelezhető arra, hogy munkaidő után felvegye a telefonját, ha munkaügyben hívják, illetve arra sem, hogy megnézze a leveleit. És emiatt nem is büntethető.

Mára egy sor német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BMW is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Volkswagen egészen egyszerűen leállítja az e-mail továbbítását a munkaidő lejárta után fél órával. Míg más cégek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérhető számon az alkalmazotton, hogy szabadidejében vagy hétvégén megnézze a munkahelyi postafiókját.

Az élet persze nem áll meg 5 óra után

A szabályozás azonban közel sem ennyire rigorózus. Azokban az esetekben ugyanis, amikor egy ügynek az elintézése nem halasztható a következő napra, a munkahelyi vezetők kivételt tehetnek. Azonban mindenképpen a minimális beavatkozás elvét kellene követniük, azaz a lehető legalacsonyabban kellene tartani azoknak a dolgozóknak a létszámát, akiket munkaidőn túl is lehetne kötelezni az intézkedésre.

Ursula von der Leyen, aki tavaly még a német munkaügyi minisztériumot vezette, úgy nyilatkozott a Sueddeutsche Zeitungnak, hogy ez a korlátozás része egy a távmunkát érintő szélesebb körű szabályozásnak. Ahhoz, hogy a távmunkában dolgozók mentális egészségét (érts: kizsákmányolásának korlátozását) biztosítani lehessen, feketén-fehéren tisztázni kell, hogy a munkavállalónak milyen időkeretben kell rendelkezésre állnia a távmunkahelyén.

A szabályozás a globalizált gazdaságban persze meglehetősen problémás lehet. Ez ugyanis ellene hathat az Európai Unió versenyképesség-javító törekvéseinek. A hazai piacaikon ugyanis különböző korlátozásokat vezetnek be a dolgozók javára. Ennek egyenes következménye azonban, hogy amit nem tudnak otthon érvényesíteni, azt megpróbálják olyan piacokra vinni, ahol a dolgozók kevesebb védelmet élveznek. Így aztán Indiában, Kínában, de akár már a kelet-európai országokban is kevésbé lesz érvényes ugyanaz a szabályozás, melyet a nagy vállalatok például a német piacon vállalnak.

Közösség & HR

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.