Egyre nagyobb a felhajtás Kalifornia állam idei első ügyvédi szakvizsgája kapcsán. Az immár helyszíni jelenlét nélkül is letudható tesztet kiszolgáló technikai háttér ugyanis sok hibát generálva és rosszul működött, majd nemrégiben az is kiderült, hogy a feladatok egy részét nem jogászok alkották meg, hanem generatív algoritmussal gereblyéztették össze.

A témával kapcsolatban Kalifornia állam ügyvédi kamarája még a hét elején adott ki egy nyilatkozatot, amelyben a szervezet elismeri, hogy a vizsgakérdések egy részét szállító külső cég, a pszichometriára specializálódott ACS Ventures valóban bevonta a mesterséges intelligenciát a feladat elvégzésénél. A kamara ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezeket a kérdéseket a vizsga előtt több ellenörző bizottság és egy külön szakértő is átnézte.

Mindez azonban az LA Times beszámolója szerint nem igazán nyugtatta meg az érintetteket. A lap több jogi iskola oktatójának véleményét is kikérte az ügyben, a reakciók pedig meglehetősen negatívak voltak. Mary Basick, a UC Irvine School of Law tudományos dékánhelyettese "egyszerüen hihetetlennek" nevezte, hogy nem jogászok, hanem egy algoritmus álltotta össze a kérdéseket. Katie Moran, a San Franciscó-i Egyetem jogi karának docense szintén megdöbbentőnek minősítette az ügyet, egyben felhívta a figyelmet arra a visszásságra, hogy az ACS Ventures nemcsak a kérdések összeállításában vállalt szerepet, hanem azok jóváhagyásában is.

Az LA Times megszólaltatta az ügyvédi kamara vizsgáztatásért felelős bizottságának elnökét is, aki igyekezett letolni a felelősséget saját szervezetéről. Alex Chan elmondása alapján a Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság gyakorolt nyomást a kamarára, hogy "a megbízhatóság vagy a költséghatékonyság javítása" érdekében vizsgálja meg a lehetőségét "új technológiák, például a mesterséges intelligencia" bevonásának.

Gépesített jogi esetek

Jogi területen már a ChatGPT felbukkanása előtt is élénk érdeklődés mutatkozott a mesterséges intelligencia potenciális hasznosítására, ám mindez a generatív chatbotok utóbbi időben tapasztalt látványos fejlődése ellenére sem feltétlen garantálja a sikert.

Tavaly májusban például egy olyan eset bukkant fel a hírekben, amikor egy New York-i bíróságon a felperest képviselő ügyvédek komoly büntetést kaptak, miután hamis idézetekkel és belső hivatkozásokkal megtámogatott, a valóságban nem létező bírósági határozatokra hivatkoztak a beadványukban. Mint kiderült, az adatok ellenőrzését annyival intézték el, hogy magát a ChatGPT-t kérdezték meg az információ eredetéről, a program pedig simán odahazudta nekik a kitalált forrásokat.