Olyan embereknek is vissza tudná adni a látás képességét egy ausztrál rendszer, akiknek súlyosan és visszafordíthatatlanul sérült a látóidege. A rendszer legfontosabb eleme egy különleges agy-gép iterfész.

A melbourne-i Monash Egyetemen indított Cortical Frontiers projekt keretében tíz évnyi kutatómunkával fejlesztették ki azt a speciális, agyba ültethető miniatűr csipet, amely egy kamera képét képes továbbítani az agy látásközpontjába. A rendszer egyik nagy előnye, hogy a kamera és a bionikus csip vezeték nélkül kommunikál egymással.

Klinikai szakaszban a fejlesztés

A rendszernek megkezdődtek a klinikai vizsgálatai. A látássérültek fejére egy egyedi tervezésű egységet helyeznek (lásd cikkünk címlapképét). Ez tartalmaz egy kamerát, egy vezeték nélküli adót, valamint egy beágyazott szoftverrel működő képfeldogozó processzort. A lényeg azonban az agyba ültetendő 9×9 mm-es csip.

A headsetbe épített videokamera – ez nagyjából akkora, mint egy okosmobil kamerája – elküldi a jelet a feldolgozó processzornak, amely a feldolgozás során kinyeri a látás szempontjából értékes információkat, majd ezt a feldolgozott-szűrt adatmennyiséget továbbítja vezeték nélküli kapcsolaton a beültetett csipnek. Ez a csip alakítja át az információt az agy által is értelmezhető elektromos impulzusmintává, amellyel rendkívül vékony mikroelektródákon keresztül stimulálja az agy megfelelő területét.
 

A rendszer legfontosabb eleme: az agyba ültetett csip alakítja elektromos impulzussá a kamera jelét, és juttatja az agy megfelelő területére

A rendszer nem biztosít tökéletes látást. Egyelőre azt sikerült elérni, hogy 172 fényfolt kombinációjából olyan vizuális mintákat képes előállítani az emberi agy által értelmezhető formában, amelynek segítségével a látássérültek már képesek tájékozódni beltérben és kültérben egyaránt. A rendszer ahhoz is elegendő információt tud biztosítani, hogy a látássérült érzékelje, környezetében hol vannak emberek és tárgyak.

Nem csak a látást adja vissza

Az eddigi kísérletek biztatóak. A beültetett csipek stimuláló elektródái nem okoztak jelentős szövetkárosodást, illetve a külső elektromos impulzusokkal történő stimulálás nem járt számottevő panaszokkal.
 

A kutatócsapat egyik tagja szerint az eredmények a bionikus látáson túl is hasznosíthatók. A vezeték nélkül kommunikáló csip segítségével csökkenthetők lesznek olyan betegségek tünetei is, mint az epilepszia vagy a depresszió. A kutatók remélik, hogy a látásnál elért eredmények segítenek más érzékszervi problémák kezelésében, illetve a gondolattal irányítható protézisek fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.