A Wikipedia társalapítója szerint a weboldal már nem mindig megbízható abban a tekintetben, ha valaki az igazságra kíváncsi egy-egy témában. Larry Sanger az UnHerd magazin Lockdown TV csatornáján fejtette ki, hogy az online enciklopédia ma már nagyjából mindenről "megbízhatóan közvetíti az establishment nézőpontját", így az csak az egyes felhasználóknak az igazság fogalmáról alkotott képén múlik, hogy ki mennyire bízhat meg a Wikipédia információiban.

Sanger úgy látja, hogy ha valahol a tényeknek csak egyetlen olvasata engedélyezett, akkor az nyilván ösztönzést jelent a gazdag és hatalmas embereknek, hogy hatalmuk megerősítése érdekében kézbe vegyék az olyan dolgok irányítását, mint amilyen a Wikipédia. És szerinte pontosan ezt is teszik a Wikipédiával, kihasználva, hogy ott a vitatható kérdésekre egyféle választ tartanak elfogadhatónak – szemben azzal, amiért az enciklopédiát létrehozták, és ahogy az korábban működött.

Ahogy azt a beszélgetést szemléző Independent is kiemeli, a Wikipédiát nem csak naponta keresi fel sok millió felhasználó, de a legtöbbjük szemében ez az első számú online információforrás. Sanger a Joe Biden amerikai elnökről szóló cikkeket hozta fel példaként, amelyek szerinte egyáltalán nem tartalmazzák a republikánus nézőpontot a véleményes kérdésekről. Ahol pedig felbukkan ilyesmi, az is hasonlóan torz képet fest a valóságról, mert általában rendkívül elfogult módon jelenik meg, és egy védőbeszéd rövid összefoglalójára emlékeztet.

A probléma gyökere az átláthatóság hiánya

A Wikipédia alapítója természetesen azt a közismert jelenséget is felidézi, hogy bizonyos vállalatok vagy szervezetek fizetett írókat és szerkesztőket vesznek fel a cikkek átformálására – ezt pedig éppen a fenti gyakorlat teszi kifizetődővé a számukra. Sanger nem ad konkrét megoldásokat a rendszer működtetésére, de abban biztos, hogy a fizetett közreműködőket név szerint azonosítani kellene, sőt azt is meg kellene jelölni, hogy egy Wikipédia-szerkesztéssel foglalkozó cég képviseletében járnak el.

Ezt jelenleg persze nem kell megtenniük, mint ahogy a Wikipédia szerkesztéséhez még valódi nevekre sincs szükség. Sanger az egészet egy nagyon összetett játéknak nevezte, amelyben az emberek mindenféle trükköt bevethetnek, hogy győztesen kerüljenek ki belőle. Figyelmeztetése szerint a Wikipédiáról mindenki tudja, hogy milyen óriási befolyással bír a világon, így az sem meglepő, ha a kulisszák mögött éjjel-nappal megy az ügyeskedés, hogy a cikkek arról szóljanak, amiről valaki nagyon akarja, hogy szóljanak.

Ahogy az év elején, a Wikipédia inulásának 20. évfordulóján írtuk, az enciklopédiának 40 millió regisztált felhasználó mellett már nagyjából 300 ezer aktív szerkesztője van, akik az eredeti angol nyelven több mint 6,2 millió darab, átlagosan 1800 szóból álló cikket hoztak össze. A teljes tudástár több mint 52 millió wikit tartalmaz, ami tömörített szöveges állományként is közel 19 gigabájtnyi adatot jelent. Tavasszal az is kiderült, hogy az adoményokból fenntartott közösségi projektet elérte a kommodizáció szelleme: azüzemeltetü Wkimedia alapítvány pénzt szedne a technológiai vállalatoktól az adatbázisa használatáért.