Néhány napja ünnepelhette működésének 20. évfordulóját a Wikipédia, amelyet a wikipedia.com és a wikipedia.org domének bejegyzését követően 2001. január 15-én indítottak el. A szolgáltatást a mai napig üzemeltető non-profit Wikimédia Alapítvány megalakulását csak valamivel később, 2003. június 20-án jelentették be, amikor a Wikipédiát alapító Jimmy Wales és saját, Bomis nevű cége átruházta a domének használatát és a projekttel kapcsolatos szerzői jogokat, hogy aztán a Wikipédia gyorsan a ma is ismert internetes közművé nője ki magát.

Az online enciklopédiát ma már 5 dedikált adatközpont szolgálja ki az Egyesült Államokban, Hollandiában és Szingapúrban, ami közvetlenül a YouTube vagy a Facebook mögött az egyik leglátogatottabb oldal világszerte, az Alexa webes népszerűségi rangsorában pedig a 13. helyen állt az előző év végén. Bár a többnyelvű, nyílt tartalmú, nyílt közösség által fejlesztett tudástárat számtalan jogos kritika is éri, azt nehezen lehet vitatni, hogy modelljéhez és méreteihez viszonyítva nagyon erős bizalmi tőkét halmozott fel az elmúlt évek során.

Az enciklopédiának a 40 millió regisztált felhasználó mellett nagyjából 300 ezer aktív szerkesztője van, akik már az eredeti angol nyelven is több mint 6,2 millió darab, átlagosan 1800 szóból álló cikket hoztak össze. A teljes tudástár több mint 52 millió wikit tartalmaz, ami tömörített szöveges állományként is közel 19 gigabájtnyi adatot jelent. A Wikipédia manapság havi szinten 17 ezer újabb wikivel bővül, ami érthető okból persze elmarad a 2006-ban tapasztalt 50 ezres rekordtól.

A szolgáltatás sikerét a legjobban talán azok a figyelmeztetések mutatják, amelyek manapság már arra intik a felhasználókat, hogy ne vegyenek mindent cáfolhatatlan ténynek, amit a Wikipédián olvasnak. Az enciklopédiában "csak" 40 ezer olyan cikk van, ami a legmagasabb standardoknak is megfelel; a többit minimum amiatt lehet bírálni, hogy nem a jelentőségüknek megfelelően kezelik az egyes témákat, de az oldalon összességében mindenre lehet példákat találni, amit az online térben zavarónak vagy károsnak tarthat az ember.

A jelek szerint működik a dolog

Ehhez képest inkább meglepő és nagyszerű dolog, hogy a projekt ennyi idő után is alapvetően zökkenőmentesen és produktívan működik. Ahogy az OneZero oldalon nemrég megjelent évfordulós cikkben felidézik, a Wikipédia (szemben közvetlen elődjével, a Nupediával, főleg pedig a Bomist megelőző próbálkozásokkal) a "katedrális" és a "bazár" modellek közül az utóbbit választotta, vagyis az átláthatatlan és megfellebbezhetetlen módon működő autoritások helyett egyfajta szabad tudáspiacként igyekeztek kialakítani az oldalt, tulajdonképpen önkéntes alapokra helyezve a szakmai ellenőrzést is.

Az összeállításban a Wikipédia alapítói és korai munkatársai beszélnek róla, hogy a kezdetekkor meghatározó erőnek számító Yahoo és az éppen csak beinduló Google ellentétes felfogása között próbáltak egy harmadik utat választani. A Google az algoritmikus kereséssel, a Yahoo a tartalmak kategorizálásával próbálkozott. Utóbbi az egyes hivatkozások kézi jóváhagyását és besorolását jelentette, amiről hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy jól skálázható dolog; az emberek bevonására így azt az egyszerű megoldást választották, hogy gyakorlatilag bárki szabadon beléphet a Wikipédiára, és létrehozhatja az általa kívánt kategóriát.

A szabad enciklopédia történetét első kézből származó idézetekkel feldolgozó írásból az is kiderül, hogy a gyakorlatban a mindenki által hozzáférhető tudástárat sokkal nehezebb vandalizálni, mint azt elsőre gondolnánk – éppen azért, mert így nehezebb megtartani a rosszindulatú módosításokat is. A ma már alapvetőnek tekintett felhasználások között egyébként van olyan, ami lényegében a Wikipédia modelljében gyökerezik: gondoljunk például a Google Dokumentumokra és a hozzá hasonló alkalmazásokra, amelyek ugyancsak az egyszerűen, dinamikusan és másokkal közösen szerkeszthető webes tartalomról szólnak.

Bár a Wikipédiában annak létrehozói az internet kezdeti ígéreteinek megvalósulását látják, amennyiben a mindenki által szabadon és ingyenesen hozzáférhető tudás szimbólumává vált, ezzel együtt a projekt jövőjét nem mindenki látja garantáltnak. Ahogy azonban a Wikipédiát is lehetővé tévő wiki szoftver kitalálója és fejlesztője, Ward Cunningham fogalmaz: végső soron semminek sincs garantált jövője, az viszont biztos, hogy a Wikipédia akkor is valódi értéket hozott létre, ha a Facebookhoz hasonlóan senkit sem tett gazdaggá.