A születésnapi gálaműsorok velejárója, hogy soha nem az előadásról, hanem az ünnepeltről szólnak. Ilyen jeles alkalmakon aztán előfordul, hogy a kiöregedett rocker énekel duóban magyar nótát operaénekesekkel, amihez Lagzi Lajcsi fújja szordínóban az alapot. Kicsit ez az érzés foghatta el a jubileumi Infotér konferencia látogatóit is. (A konferencia idén a nulladik napját az űr- és védelmi ipar kérdéseinek szánta.)

Nagy utat tett meg a rendezvény (és Magyarország is) 2010, azaz az első Infotér óta, amit akkor még így hívtak: Informatika a Társadalomért Konferencia. Fellegi Tamás felelt miniszterként az informatikai és telekommunikációs területekért, munkáját pedig többek között Nyitrai Zsolt segítette államtitkárként. Az első konferencia felvezető előadásait is ők tartották, a szervezésben, a témák kijelölésében pedig a piac és az állam közös gondolkodása jegyében komoly szerepet vállalt az IVSZ. A konferencia központjában akkor elsősorban a magyar társadalom digitális fejlesztése állt (közigazgatás, oktatás, idősebb generáció bevonása a digitalizációba stb.).

Azóta eltelt másfél évtized, ami a technológiában óriási idő, így érthető, hogy változtak a témák, máshova kerültek a hangsúlyok. A jubileumi konferencián volt szó Magyarország innovációs képességeiről, pontosabban arról, hogyan hagyjuk/hagytuk állva ezen a téren a Draghi-jelentés tükrében egyre rosszabbul teljesítő Európát (Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztériumparlamenti államtitkára, miniszterhelyettes). Volt szó a Digitális Állampolgárság Programról (Both András vezérigazgató-helyettes, DMÜ), kkv-szektor üzleti és technológiai erősítéséről (Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, NGM).

De befért a témák közé a nők karrierépítési nehézsége (Bánhegyi Zsófia kereskedelmi igazgató, Szerencsejáték Zrt.), NIS2-felkészülés (Gerner Viktor, Invitech), generációk közötti együttműködés (Steigervald Krisztián generációkutató), felsőoktatás, területfejlesztés, felső vezetőket támogató mesterséges intelligencia, hulladékgazdálkodás, körforgásos textilipar, vízgazdálkodás, sőt némi közigazgatás is... És a paletta közel sem teljes.

Talán épp a témák extra sokszínűségének is volt köszönhető, hogy a fő előadások után a rendezvény központja az előadótermekből fokozatosan a támogatók standjai felé tolódott.

Egy átalakulás nehézségei

Az is jól mutatja az Infotér változását, hogy a konferenciát választotta platformnak a 4iG átalakulása aktuális állapotának bemutatására. Mint a Bitport is megírta, a csoport tavaly ősszel jelentette be, hogy az intenzív felvásárlási időszak után racionalizálja szervezeti struktúráját. A cél a párhuzamosságok felszámolása és a szinergiák jobb kiaknázása. Azt már akkor is lehetett tudni, hogy négy fő üzleti területbe sorolják a leányvállalatokat: telekkommunikáció, IT- és rendszerintegrációs szolgáltatások, infrastruktúra-szolgáltatások, valamint űr- és védelmi ipar.

Mint azt Bányai Tamás, a Vodafone vezérigazgatója elmondta, várhatóan jövőre az első félévben lezárhatják a folyamatot. Az átalakulás része a névváltás is: az már régóta tudható, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokkal a jövőben One néven találkozhatunk. Bányai elmondta: januártól elindul az One Solutions is, amely a vállalati és közszférának szállít technológiai megoldásokat. A távlati cél a régiós szereplővé válás.

A One Solutions öt fő területet fog lefedni: mobil és vezetékes kommunikáció, 5G és IoT (főleg a vállalati campus networkökre koncentrálva), SD-WAN szolgáltatások, felhőszolgáltatások, valamint kiberbiztonsági szolgáltatások (pl. SOC). Az One Soultions technológiai hátterét a szintén január elsejétől elinduló 4iG Informatikai Zrt. adja.

Utóbbiról Radó Gábor, a vállalatcsoport informatikai vezérigazgató-helyettese beszélt. Mint mondta, a Zrt. hat önálló leányvállalat (Innobyte Zrt., ACE Network Zrt., Rheinmetall 4iG Digital Services Kft., Veritas Consulting Kft., Humansoft Szerviz Kft., Poli Computer PC Kft.) tevékenységét hangolja össze tulajdonosként. (A 4iG-s vezetők prezentációiból úgy tűnik, hogy a vállalatcsoportnál egy meglehetősen bonyolult mátrix rendszerben gondolkodnak: a Vodafone például nemcsak mint telekommunikációs szolgáltató szerepel ebben a mátrixban, hanem campusnetwork-szállítóként más üzletágak munkájába is bekapcsolódik.)

A cél, hogy üzletorientált módon szervezzék át a tevékenységet, mondta Radó. Így minden terület a saját kulcstevékenységére (infrastruktúra és szoftver, üzemeltetés, egyedi alkalmazásfejlesztés, iparspecifikus megoldások stb.). Hangsúlyozta: az átalakulás jogfolytonossággal történik, azaz a cégcsoport viszi tovább a szerződéseit, partnermegállapodásait, megszerzett minősítéseit stb.

_{(Illusztráció: infoter.eu)}