A közel-keleti országokba sem szállíthatja az Nvidia és az AMD a legfejlettebb, mesterségesintelligencia-rendszerekhez fejlesztett csipjeit. Erről az amerikai hatóságok levélben is értesítették a két vállalatot. Az indok meglehetősen általános: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vezetik be a szigorítást, az azonban nem derül ki a levelekből, hogy a Biden-adminisztráció pontosan milyen kockázatokat lát az olajmonarchiák MI-fejlesztési törekvéseiben.

Az Nvidia a döntés után közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a korlátozás nem lesz azonnali hatással a vállalat bevételi terveire, és dolgoznak a kormánnyal az ügy megoldásán. A vállalat joggal írhatta ezt, hiszen kitettsége a Közel-Keleten egyelőre valóban kicsi. A július 30-án zárult pénzügyi negyedévében a vállalat 13,5 milliárd dolláros árbevételének jelentős része, több mint 86 százaléka (!) az USA-ból, Kínából és Tajvanról származott.

Közel-Kelet diverzifikál és Kínával szövetkezik

Az egyelőre nem derült ki, hogy pontosan a térség mely országaira vonatkoznak az exportkorlátozások. Az azonban tudható, hogy több olajmonarchia is jelentős MI-fejlesztésekbe kezdett. Lapértesülések szerint Szaúd-Arábia például 120 millió dollár értékben rendelt a közelmúltban H100-as GPU-kat a King Abdullah University of Science and Technology számára az Nvidiától. A térség legmagasabb színvonalú egyeteme ugyanis szuperszámítógépet akar építeni saját LLM fejlesztéséhez. A több ezres tételt a gyártónak még elvileg idén le kellene szállítania.

Az Egyesült Arab Emírségek hasonló programot indított idén, amihez Nvidia A100 csipekre lenne szüksége nagy mennyiségben. Az ország állítólag szintén ezres nagyságrendben szeretne megfelelő minőségű GPU-khoz jutni.

A fejlesztéshez szükséges tudás bővítésének feladata az olajmonarchiák befektetési alapjaira hárul: a Financial Times augusztus közepén arról írt, hogy az alapok több ígéretes európai MI-startupot is megkerestek busás finanszírozási lehetőségekkel. Mint az egyik cég vezetője mondta, nem csak szinte korlátlan finanszírozást ajánlottak számukra, hanem végtelen adatforrásokat is.

Az amerikai hatóságokat azonban valószínűleg ezek a törekvések aggasztják kevésbé. Sokkal problémásabbnak láthatják, hogy a térség országai egyre közelebb kerülnek Kínához. Például Szaúd-Arábia már stratégiai szövetséget is kötött Pekinggel épp az MI-hez kötődő fejlesztések gyorsítása érdekében. Az ilyen kapcsolatok azonban arra is alkalmasak, hogy kiskaput biztosítsanak az amerikai exporttilalom kijátszásához.

Itt is beindulhat a lebutított csipek üzlete?

Ami a gyártók reakcióját illeti, az Intel és az Nvidia a kínai piacra már talált átmeneti megoldást. Utóbbi már be is mutatott egy olyan csipet, az Nvidia A800-at, amely fejlettnek számít, de eközben megfelel a legújabb amerikai exportellenőrzési szabályoknak. Az AMD is hasonlót tervez az Nvidia-konkurens MI300-as sorozattal. Legalábbis a vállalat vezérigazgatója, Lisa Su ezzel kecsegtette az elemzőket a negyedéves eredményjelentést követő konferenciahíváson.

Elképzelhető, hogy ugyanez lesz a megoldás a Közel-Kelet országaiba irányuló exportnál is.

(A nyitó képen a szaúdi uralkodó, Szalman bin Abdul-Aziz Al fogadja Rijádban Hszi Csin-ping kínai elnököt.)