Az 1980 után születettek, vagyis az úgynevezett millennial generáció ma már a digitális gazdaság legfontosabb, kétmilliárdos célcsoportja. Ez nem csak az olyan trendekben köszön vissza közvetlenül, mint amilyen a különböző brandek tudatos közösségi jelenléte, hanem az élet szinte minden területén, így például a munkaerőpiac és a munkahelyi környezet átalakulásában.

A '82, illetve '94 után született Y és Z generáció változó igényeivel a tavalyi CIO Hungary 2014 konferencián mi is foglalkoztunk, ahol mások mellett Lerf Andrea, a Coaching Team kutatásvezetője beszélt a korkülönbség és a munkahelyi együttműködés viszonyáról – többek között arról, hogy az Y generációhoz tartozók körében kétszer olyan fontos a pozíció, a státusz és az anyagi háttér a tisztelet kivívásához.

Az Y generáció villámkarrierre vágyik: a felgyorsult működésmódjuk és az eredmények gyors elérése iránti vágyuk miatt sokszor nem tudnak mit kezdeni olyan – jellemzően idősebb – kollégáikkal, akik a munkahelyi stabilitást tartják előbbre valónak. A PWC adataira épülő, és a KPCB által az idén már másodszor publikált eredmények szerint pedig ez a szemlélet az anyagi ösztönzők megítélésében is tetten érhető.

A karrier a pénznél is fontosabb

Az Internet Trends című tanulmány, amelyet a digitális gazdasághoz és a zöld technológiákhoz sok szálon kötödő kockázati befektető évente ad ki, tulajdonképpen egy közhelygyűjtemény, amely nem egyszer azt sugalmazza, hogy az érintés nélküli fizetési technológiák egyetlen alternatívája a négyszögletes kerekű kovakő talicska. Ugyanakkor bővelkedik az érdekes adatokban is, amelyek lényege nem feltétlenül az egyes mutatók számszerűsítése, hanem a folyamatok szemléletes ábrázolása.

Az Internet Trends 2015-ből kiderül, hogy a millennial generáció képviselői minden más munkahelyi juttatásnál többre tartják a munkaadójuk által biztosított képzést és fejlesztést, amelyet éppen az általuk kedvelt, új technológiák alkalmazása tesz az eddiginél könnyebben elérhetővé.

^{forrás: statista.com}

A KPCB anyaga ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a fokozódó igényből a vállalatok is profitálhatnak, amennyiben a képzések révén csökkenthetik a HR részleg kiszolgálási idejét (vagyis szükség esetén gyorsan, házon belülről tölthetik fel a pozíciókat), és növelhetik a munkavállalói juttatási programokban való részvétel arányát is.

A képzések 22 százalékkal vezetik a felmérésben szereplő népszerűségi listát, amit 19 százalékkal a rugalmas munkaidő követ, így a pénzbeni juttatások 14 százalékos preferenciája már csak harmadik a sorban. Ezekhez képest szinte eltörpül az összes többi juttatás népszerűsége: a negyedik helyre sorolt egészségügyi hozzájárulást már csak 8 százalék priorizálja, míg a sima fizetésemelés is 4 százalékot kapott.