Szingapúr a jövő évtől fokozatosan bevezeti a biometrikus azonosítást legnagyobb repülőterén. Nemcsak a szingapúriaktól, hanem a városállamba érkező külföldiektől is kérnek biometrikus azonosítót. Az erről szóló törvényt a múlt héten fogadta el a parlament.

2024-től a Szingapúr-Changi repülőtérre érkezőktől az útlevél-ellenőrzés és a vámvizsgálat során valamilyen biometrikus azonosítót is vesznek (pl. ujjlenyomat, retinaminta). Az azonosítók segítségével hoznak létre egy egységes hitelesítési tokent, amely az országból való eluzatáskor teljes mértékben kiváltja az útlevelet. Az elutazók automatizált érintkezési pontokon (pl. a csomag feladásakor, a beszállásnál) a tokennel azonosíthatják magukat. Az indoklás szerint így zökkenőmentesebbé és az utasok számára is kényelmesebbé tehetők az ilyenkor szükséges ellenőrzések.

Arról még nincsenek információk, hogy a rendszer hogyan fog működni. Josephine Teo hírközlési és tájékoztatási miniszter, aki emellett az intelligens nemzetért és a kiberbiztonságért is felel, annyit mondott a parlamentben, hogy 2024 első felében fokozatosan vezetik be.

Özönlenek a népek Szingapúrba

Amióta Szingapúr megszűntette a pandémia miatt bevezetett beutazási korlátozásokat, egyre több látogató érkezik a városba: idén az első nyolc hónapban több mint 9 millióan keresték fel, háromszor annyian, mint 2022 azonos időszakában – és még nem érte el a járvány előtti szintet! Augusztusban csak a Szingapúr-Changi repülőtéren, amely a világ egyik legforgalmasabb reptere, több mint 5 millió utas fordult meg.

Bár a szingapúri gondolkodástól nem idegen a polgárok nyomon követése (elsők között alkalmaztak kapcsolatkövető appot a járvány terjedésének kontrollálására és lassítására, amiben aztán a nyomozó hatóságok is meglátták a lehetőséget), ezt még nem terjesztették ki a külföldiekre.

A reptéri rendszerhez a végső lökést azonban az adhatta, hogy Ázsiában több helyen is bevezetnek hasonló rendszert, és egyik eset sem kavart nagyobb vihart. A hongkongi nemzetközi repülőtéren például arcfelismerő rendszert használnak – szintén a beszállási procedúra gyorsítására – egyelőre önkéntes alapon és csak bizonyos úti célok és légitársaságok esetében.

Japánban Tokió két nemzetközi repülőterén, a Naritán és Hanedán is próbálkoznak arcfelismerésen alapuló biometrikus azonosítással, de szintén önkéntes alapon. Az utasok, akárcsak a hongkongi reptéren, bizonyos légitársaságok egyes járatainál használhatnak így önkiszolgáló rendszereket (pl. csomagfeladás, biztonsági ellenőrzés). A japán rendszerben az adatokat 24 óra után törlik.