A rendőri és egyéb elhárítással foglalkozó szerveknek komoly problémát jelent, hogy ma már a szolgáltatók többsége titkosított kommunikációt biztosít a felhasználóknak. Ezt természetesen a bűnözők és terroristák is kihasználják, így próbálva elrejtőzni a figyelő szemek és fülek elől.

Indulhat a rendőri hekkelés

A világ országaiban eltérő megoldásokkal próbálják megoldani a problémát. Ausztráliában például törvény kötelezi a szolgáltatókat a hozzáférést biztosító hátsó kapu beépítésére, máshol viszont kicsit több teendőjük van a nyomozóknak, mert saját kémprogramjukat telepítve tudnak csak hozzáférni a beszélgetésekhez. Ez utóbbira kapott most a svéd rendőrség jogi felhatalmazást.

Az új lehetőség egy átfogó jogszabály-felülvizsgálat része, amelynek célja, hogy a nyomozó hatóságok nagyobb felhatalmazással és eszközkészlettel tudják felvenni a harcot a szervezett bűnözés és a minősített erőszakos bűncselekmények elkövetői ellen. Mikael Damberg belügyminiszter az e heti bejelentés alkalmával azt is hozzátette, hogy a rendőrséget a jogszabályok alakítása mellett a technikai eszköztár erősítésével is igyekeznek támogatni. A miniszter egy érdekes adatot idézett a sajtótájékoztatón: az elmúlt években a rendörségi megfigyelés során elfogott kommunikáció 90 százaléka titkosított csatornákon zajlott. Ezt egészítette ki még a malmöi rendőrség álláspontjával, miszerint a városban az elmúlt pár évben elkövetett gyilkosságok mindegyikénél ezt a biztonságos utat követték a kooperáló bandatagok.

A jövő tavasszal életbe lépő új rendszerrel kapcsolatban pontosabb részleteket nem kívánt közölni a belügyminiszter. Annyi bizonyos, hogy a hívások, videobeszélgetések vagy csevegés valós idejű lehallgatásához szükséges valamiféle kémprogram telepítése a célpont eszközére. Magához a programhoz a korábbi példák alapján kétféleképpen jutnak hozzá az erre felhatalmazást kapó szervek. Az egyik a házi fejlesztés, a másik pedig egy külső beszállító megbízása. Utóbbi meglehetősen divatossá vált, így ez a szegmens meglehetősen jól hasít a biztonsági piacon.

A német út

A svédek hozzáállása nagyban hasonlít a németeknél már egy jó ideje alkalmazott megoldáshoz. Ott a Szövetségi Trójai, vagyis a Bundestrojaner áll rendelkezésre a titkosított adatok feltörésére. A kormányzati szervek ennek segítségével gyakorlatilag teljes hozzáférést kapnak a megfigyelt személy eszközei fölött. Ellenőrizhetik a háttértár tartalmát, lehallgathatják az online beszélgetéseket, az okostelefonokon történő bármilyen kommunikációt.

A lehallgatást csak bírósági döntés birtokában lehet elindítani, ám egy 2008-as alkotmánybírósági döntés értelmében a hatóságoknak akkor van joguk távoli hozzáféréssel ellenőrizni az állampolgárok számítógépét, ha közvetlen életveszély kockázata vagy olyan bűncselekmény gyanúja merül fel, ami az államra veszélyt jelent. Azaz csak konkrét veszélyhelyzet esetén vethető be a módszer, például terrorcselekményre, gyilkosságra vagy emberrablásra utaló konkrét információk birtokában.