Százezer embert ereszthet szélnek az amerikai bankszektor az elkövetkező öt évben - riogatnak a Wells Fargo elemzői. Az ok az automatizálás, az amerikai bankok ugyanis évről évre egyre többet fektetnek a digitalizációba. Értelemszerűen nem bankigazgatóból lesz kevesebb, hanem az első vonalban dolgozók válnak fölöslegessé.

Online, jól öltözött szoftverrobottal

Radikálisan csökken a fiókvezetők száma, fölöslegessé válik a call centerben dolgozók többségének a munkája, pénztárosokra meg esetleg egyáltalán nem lesz szükség. Helyüket a mesterséges intelligencia vezérelte és felhőalapú megoldások, valamint (szoftver)robotok foglalják el, melyek olyan feladatokat is át fognak venni, mint például a hitelképesség-vizsgálat vagy a csalásfelderítés. Az elemzők szerint a pénzügyi szektorban is le fog játszódni ugyanaz a folyamat, ami a gyártóiparban végbement az 1980-as és 90-es években, amikor rohamosan csökkent a gyártásban közvetlenül foglalkoztatottak száma.

Már voltak korábban is erre utaló jegyek. Jelenleg az Egyesült Államok GDP-jének a 19 százalékát adja a pénzügyi szektor, szemben az ezredforduló 13 százalékával. Eközben 2007 és 2018 között az ország legnagyobb bankjai összesen 300 ezer álláshelyet szüntettek meg. (Ez a következő öt évre jósolt százezres csökkenést is más megvilágításba helyezi.)

Amint a gazdaság kilábal a Covid-19 okozta válságból, fel fognak gyorsulni a digitalizációs fejlesztések és ezzel párhuzamosan a leépítések is, idézi az elemzők véleményét a CBC News. Ráadásul az előrejelzés szerint ez csak a bevezetése lesz az amerikai bankszektor eddigi története egyik legnagyobb leépítési hullámának.

Ami a banki működést illeti, a fogyasztókat a jelenleginél sokkal kevesebb bankfiók várja majd, és amik megmaradnak, azok is lényegesen kisebb méretűek lesznek, mint most. A világjárvány ugyanis megmutatta, hogy nagyon sok ügyfél viszonylag problémamentesen átterelhető a digitális csatornákra. A pénzintézetek sok fiókjukat bezárták az elmúlt másfél évben, és ezek egy részét valószínűleg már nem is nyitják újra.

Ugyancsak a fiókok számának a zsugorodását segítik a várható jövőbeli fúziók. Az elmúlt két évtized tendenciája ugyanis az, hogy a nagybankok még nagyobbak lettek. A 2008-as pénzügyi válság is ebbe az irányba tolta a szektort, de a konszolidáció az utóbbi években sem állt meg: a nagyobb pénzintézetek továbbra is lelkesen vásárolják fel a piac kisebb és közepes szereplőit.

Ezt erősítette meg egy coloradói regionális bank, a FirstBank Holding vezetője, Jim Reuter is a közelmúltban egy a témával foglalkozó kongresszusi meghallgatáson. Mint mondta, 1984-ben közel 18 ezer kisebb-nagyobb független bank működött az USA-ban, ma pedig számuk nem éri el az ötezret.

A lényeget a háttérben csinálják a kockák

Miközben egyre kevesebb banki ügyintézőre van szükség, felértékelődött az a háttérmunka, amit technológiai szakemberek, köztük fejlesztők, kiberbiztonsági szakértők, adatelemzők, adattudósok, IT-területen dolgozó matematikusok és kutatók végeznek. Ezen a téren viszont látványos a szektor bővülése.

Korábban bizonytalan volt a piac annak a megítélésében, hogy a fintechek mekkora szeletet hasítanak a pénzügyi szektor piacából. Miközben a technológiai cégektől érkező innovatív ötletek egyre fontosabbak, most inkább azokat igazolják a folyamatok, akik a hagyományos pénzügyi cégek és a fintechek közeledésére fogadtak. Például a kisvállalati hitelezést néhány éve automatizáló Kabbage-t 2020-ban megvette az American Express, a Revolut pedig ma már inkább bankként határozza meg magát.

A szabályzói környezet is ebbe az irányba szorítja a piaci szereplőket, ahogy azt például a kínai Ant Group története mutatja.