A szigorú nemzetközi szankciók alatt álló, szűkös erőforrásokkal rendelkező Észak-Korea számára nem könnyű feladat előteremteni többek között az erőltetett menetben végrehajtott rakétaprogramhoz kapcsolódó költségeket. Egy friss dél-koreai kormányzati jelentés arra jutott, hogy mindezt a kommunista rezsim állami alkalmazásban álló bérprogramozókkal oldja meg, akik hamis papírokkal árulják képességeiket a nemzetközi fórumokon. Becslések szerint csak ezzel a trükkel évente több százmillió dollárral gazdagodik Phenjan.
A jelentés szerint az észak-koreai programozók online munkaerő-közvetítő platformokon keresztül szabadúszó munkavállalóként igyekeznek megbízásokat szerezni észak-amerikai, európai és kelet-ázsiai vállalatoktól. A munkák jellege meglehetősen széles spektrumot fed le, a játékfejlesztéstől a kriptovalutákkal kapcsolatos feladatokig bármire vállalkoznak a rezsim kódolói.
Dél-Korea úgy tudja, a dollárkeresetre vezényelt szoftvermérnökök száma több ezerre tehető, akiket központilag csopportokba osztottak és egy helyen laknak. Ezek az emberek jellemzően a párt valamelyik szervezetének vagy minisztériumának állományába tartoznak.
A nemzetközi szankciók miatt mindezt nyilvánosan nem végezhetnék az észak-koreaiak, ám a párt megfelelő (ejtsd: hamis) papírokkal is ellátja a csoportot. A dél-korai kormányzat ezért arra hívja fel a potenciális érintettek figyelmét, hogy nagyon alaposan nézzék át az esetlegesen gyanús jelentkezők okmányait, és különösen legyenek résen akkor, ha a munkavállaló a videós interjúztatás helyett a telefonhívást, vagy a szöveges kommunikációt erőltetné.
Észak-Korea idén már több mint 50 rakétáindítást hajtott végre. Ilyen sok fellövést korábban sosem jegyeztek fel, ám a intenzív fejlesztések rengeteg erőforrást igényelnek. A Nikkei beszámolója ezzel kapcsolatban felidéz egy szintén dél-koreából származó szakértői becslést, miszerint csak júniusig bezárólag 650 millió dollárt emésztett fel a rakétaprogram. A számla év végére pedig vélhetően meghaladja majd az 1 milliárd dollárt.
Máshol és máshogy is keresgélnek
Mindezt a temérdek pénzt azonban nem csupán a fenti módszerrel igyekszik előteremteni a világ legelszigeteltebb országa. Hosszú évek óta bevett gyakorlat Phenjanban, hogy kibertámadásokból szerzett pénzekkel egészíti ki költségvetését. 2021-ben például becslések szerint legalább 400 millió dollárnak megfelelő kriptovalutát nyúltak le észak-koreai hekkerek. A számláló pedig idén is hevesen pöröghet, hiszen alig néhány hete számoltunk be arról a biztonsági jelentésről, miszerint a Phenjanhoz köthető kiberkommandók különösen nagy aktivitást mutatnak a világ számos pontján, köztök Európa több országában is.
Ráadásul a távmunka elterjedését a rezsim nem kizárólag úgy próbálja kihasználni, hogy illegálisan dolgoztatja programozóit külföldön. A LinkedIn-en idén elburjánzó kamu profilok mutattak rá arra a veszélyre, hogy a magukat másnak kiadó észak-koreaiak olyan állásokra pályáznak, ahol értékes információkat, későbbi támadásokhoz felhasználható adatokat tudnak kinyerni az óvatlan szervezetek rendszeréből.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak