Öt másik tagállammal együtt nyílt, átlátható vitát és világos ütemtervet sürgetnek abban az ügyben, hogy az Európai Bizottság milyen közvetlen hozzájárulást vár a nagy online szolgáltatóktól a távközlési hálózat működtetéséhez.

Pénteken Németország és öt másik uniós tagállam is beszállt abba a vitába, amely az Európai Bizottság (EB) elképzeléseiről zajlik a big tech vállalatok szerepvállalásával kapcsolatban a hálózati költségek megosztásában. A tervek körül eddig is nagy volt a zaj a különböző érdekcsoportok támogatásától vagy ellenállásától függően. Az időről időre felmerülő elképzelés alapja, hogy a legnagyobb tartalomszolgáltatók, mint a Meta, az Alphabet, az Apple, az Amazon, a Microsoft vagy a Netflix, együttesen az európai internetes forgalomnak több mint a feléért felelősek, és hatalmas profitra tesznek szert ezen keresztül, miközben a szükséges kapacitások kiépítését, az 5G-s fejlesztéseket vagy az FTTH hálózatok legköltségesebb elemeit mind az infrastruktúraszolgáltatók fizetik.

Bár a dolog logikusnak tűnik, a az érintett online vállalkozások azt hangoztatják, hogy ők maguk is rengeteget költenek olyan eszközökre és technológiákra, amelyek hozzájárulnak a tartalom hatékonyabb közvetítéséhez. Mások emellett arra is figyelmeztetnek, hogy felhígítanák az EU hálózatsemlegességi szabályait az internetes multikkal kötött finanszírozási megállapodások, a távközlési vállalatok ráadásul a saját előfizetőiktől már beszedik a hálózataikon keresztül történő adatforgalmazás ellenértékét, vagyis a big tech társaságok kötelező hozzájárulásával tulajdonképpen duplán fizettetnék ki ugyanazt a szolgáltatást.

A Reuters által szemlézett levélben most Németország, Ausztria, Észtország, Finnország, Írország és Hollandia azt kéri az Európai Bizottságól, hogy tegye világossá a szabályozással kapcsolatos terveit. Korábban a francia, az olasz és a spanyol kormány már megpróbálta nyomás alá helyezni az EB-t egy olyan jogszabály kidolgázásnak érdekében, amelyik rákényszerítené a techvállalatokat az EU távközlési infrastruktúrájának finanszírozására. A Bizottság szeptember végén azt közölte, hogy a Deutsche Telekom, a Vodafone, az Orange, a Telefonica és tucatnyi más európai távközlési szolgáltató felhívását követően minden érintett oldaltól visszajelzéseket gyűjt majd, mielőtt tényleges jogalkotási javaslatot tenne, és a a belső piacért felelős uniós biztos, Thierry Breton 2023 elejére ígért az ügyben konzultációt.

Bárhonnan, de nagyon kellene a pénz

A most idézett közös levélben a németek és a többi uniós ország nyílt és átlátható vitát sürget a "méltányos részesedés" témájáról, és ezúttal meg is sürgeti az Európai Bizottságot, hogy ezt az átláthatóságot az ütemterv, az elemzések és a témával kapcsolatos lépések tekintetében is szíveskedjen biztosítani. A levélben arra is felhívják a figyelmet, hogy a dolgot semmiképpen sem szabad összekeverni egy másik, a Broadband Cost Reduction Directive (BCRD) néven hivatkozott törvénnyel. Ez utóbbi olyan intézkedések meghatározásával foglalkozik, amelyek csökkentenék a nagy sebességű hálózatok kiépítésének költségeit, de a felhívás szerzői szerint két különböző kérdésről van szó.

Ahogy korábban írtuk, az uniós távközlési infrastruktúrába évi 50 milliárd eurót fektető távközlési ágazat ezen felül is további finanszírozást tartana szükségesnek, méghozzá jóval sürgősebben, mint ahogy az EB egyelőre kezeli a problémát. Közleményük szerint gyorsan növekednek a tervezés és kivitelezés költségei (az optikai kábelek ára például csaknem duplájára nőtt 2022 első felében), de egyre komolyabb terhet jelentenek az energiaárak és más anyagfelhasználások is. Az európai távközlési szolgáltatók mindezek alapján úgy látják, hogy már nem valamilyen fejlesztési opcióról, hanem sürgős cselekvési kényszerről van szó.

Piaci hírek

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.