A gépi tanuló modell működéséből következően a plágium egyik formájának tartják a generatív MI által létrehozott tartalmakat, ami ráadásul elősegítheti a téves vagy hamis eredmények beágyazódását is.

A Science és a Springer Nature a múlt héten vezetett be új szabályokat a generatív mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan szerkesztői szabályzatában. A két vezető tudományos folyóirat frissített irányelvei az OpenAI legújabb terméke, a ChatGPT térnyerésére adott válasz, miután a nagy nyelvi modell (large language model, LLM) már képes koherens szövegek létrehozására a különféle utasítások alapján, beleértve a tudományos dolgozatokat. Az eszköz így a kutatók körében is népszerű lett, néhányan pedig szerzőként is megjelölik munkáikban a ChatGPT-t.

A Science azonban most arra figyelmezteti a tudósokat, hogy az ilyen kéziratok benyújtása visszaélésnek minősül, a vonatkozó eszközök pedig nem használhatók a szerkesztők kifejezett engedélye nélkül a náluk megjelenő cikkekben, legyen szó akár a hozzájuk tartozó képekről vagy ábrákról. A Nature ugyancsak visszautísítja azokat a dokumentumokat, amelyek szerzőként hivatkoznak valamilyen generatív MI-szoftverre. Igaz, ott nem tiltották le ennyire egyértelműen az alkalmazásukat, csak azt követelik meg, hogy jelöljék meg a dolgot a publikációk megfelelő szakaszaiban.

A The Register tudósítása a Science főszerkesztőjét idézi, aki szerint az MI által létrehozott tartalom a plágium egyik formája, mivel a modelleket az internetről összekapart szövegeken tanítják be, és a kimenetekben olyan mondatok is megjelennek, amelyek túlságosan hasonlítanak a tanítási adatokban szereplő eredetihez. A probléma egyébként nem csak az eredetiség vonatkozásában jelentkezik: az Amazon például arra figyelmeztette dolgozóit, hogy ne etessék bizalmas céges adatokkal a ChatGPT-t, mert azokat a megfelelően feltett kérdésekkel máshol visszanyerhetik belőle.

Végül minden a tudósokon múlik

Egy másik fontos szempont, hogy a ChatGPT képes ugyan nyelvtani hibáktól mentes szövegeket alkotni, a bennük megjelenő tényeket és állításokat azonban senki sem ellenőrzi. Ez nyilván a szándékos hamisítás előtt is új távlatokat nyit, az MI által generált szöveg pedig hamarosan bekerülhet a szakirodalomba, ami ellen egyelőre csak a szigorú szerkesztési irányelvek jelenthetnek valamilyen védelmet. Könnyűnek ez sem ígérkezik, mert a ChatGPT nyers kimenete felismerhető ugyan (különösen a hosszabb szövegek esetében), de teljes bizonyossággal nem szűrhető ki.

A riportból kiderül, hogy a Nature-t kiadó Springer Nature már fejleszti saját szoftverét a mesterséges intelligencia által generált szöveg észlelésére, a Science pedig más cégek által fejlesztett észlelő szoftverek felhasználásában gondolkodik. A lap főszerkesztője a tudósok lelkére is megpróbált hatni, amikor arról beszélt, hogy a tudományba vetett bizalom erodálódik, ezért nekik is újra el kellene kötelezniük magukat a részletekre vonatkozó aprólékos figyelem mellett. Bár a gépek fontos szerepet játszanak a kísérleteket megtervező és az eredmények értelmezését végző emberek támogatásában, a terméknek végső soron "a fejünkben lévő csodálatos számítógépből kell származnia, és azáltal is kell kifejeződnie".

Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a technológia alkalmazásának kereteket kell szabni, de érdekes vita van kialakulóban azzal kapcsolatban, hogy ez menni fog-e a megszokott rutinok átalakítása nélkül. A New York-i állami oktatásban például már le is tiltották a diákok és a tanárok iskolai hozzáférését a ChatGPT-hez, ettől azonban az eszköz ugyanolyan széles körben elérhető marad. Van, aki szerint inkább a "rubrikák kitöltéséről szóló oktatástól" kellene eltávolodni, és az új technológiát pedig munkába kellene állítani, hogy a diákokat a "tudni érdemes dolgok felfedezésére" ösztönözze.

Közösség & HR

A törvényhozóknak sem tetszik, hogy már a gondolatokból is árucikket faragnak

Nem újdonság, hogy folyamatosan gyűjtik és értékesítik az emberek személyes adatait azok a cégek, amelyeknek az alkalmazásait használják, de még ebben is szintlépést jelenthet, amit a neurotechnológiai vállalatok művelnek.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

a melléklet támogatója a One Solutions

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.