Úgy tűnik, annyia nem is sci-fi az, amit az amúgy meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült Iron Sky forgatókönyvírói megálmodtak. A Földet holdbéli bázisukról lerohanni készűlő nácik ugyanis egy amerikai úrhajóstól elvett okostelefonnal tudják működésbe hozni űrhajójukat. Nos, a hétfő hajnalban sikeresen landoló Curiosity ugyan egy kisebb ország éves költségvetésével felérő projekt "végterméke", a járműbe épített számítógép azonban nem erősebb, mint amelyet egy hagyományos okostelefonban találhatunk.


Mindent lát ■ Az űrutazás után a rendkívül szélsőséges marsi időjárásra is felkészített Curiosity többek között 17 kamerát vitt magával, hogy az élet nyomait kutassa. Fedélzetén van röntgen, sugárzásmérő, pára- és vízszenzorok és kőzetminta-elemzők, továbbá speciális, földi körülmények között jelen formájukban nem használt megoldások. De akad pár olyan műszer is a járművön, amihez foghatót sem használ még senki "idelent".

Anyagelemzéshez és a víz nyomainak kereséséhez használható például az a különleges kamera, amely mindössze 12 mikronnyi távolságból képes hiper-makró fotók elkészítésére, és egy UV fényt használó "vaku" segítségével világítja meg a szabad szemmel már nem is látható részleteket.

A múlt találkozik a jövővel ■ Mindezt a technológiai arzenált a gép fedélzetén két, a fentiekhez képest rendkívül kommersz számítógép szolgálja ki összesen négy processzor együttes munkájával. A landolásnál egy Sparc chip felelt azért, hogy a fékezőmotorok megfelelő ütemben és intenzitással dolgozzanak. Ezt követően az Apple, az IBM és a Motorola közös munkájaként létrejött PowerPC CPU vette át az irányítást. A processzor felel a Curiosity szoftverének futtatásáért és úgy általában minden felmerülő feladat irányításáért. A folyamatos munka biztosítására ebből rögtön kettőt raktak a járműbe egy esetleges meghibásodásra gondolva. A negyedik, egyben utolsó chip szintén egy Sparc, ami a központi CPU-tól érkező mozgási utasításokat "fordítja le" a mechanika szintjére.

A felsorolt összes processzor egymagos, ami manapság meghökkentő lehet, ám a NASA körülbelül egy évtizede dolgozik ezen a projekten, így jórészt az akkoriban fellelhető csúcsprocesszorokkal számolhattak csak. Természetesen a Mars-járó kezeléséhez nincs is szükség különösebben számításigényes műveletekre, sokkal inkább a megbízhatóságra. A projekten dolgozó szakértő szerint a nagyobb, lassabb működésű régi processzorokat könnyebb felkészíteni a rendkívül kegyetlen marsi körülményekre. Egy Intel Core i7-es például az első nap felmondaná a szolgálatot a folyamatos sugárzás és a részecskék állandó bombázása miatt.

E.T. haza! ■ Attól persze, hogy nem a legújabb CPU-k dolgoznak benne, a Curiosity meglehetősen intelligens. Szenzorai segítségével képes önálló útvonalat tervezni és lavírozni a bolygó felszínén. Amennyiben olyan körülménnyel találkozik, amit veszélyesnek, rizikósnak ítél meg, akkor jó gyerek módjára "hazatelefonál" és utasítást kér a földi irányító központtól.

A Földről szoftverfrissítésekkel is fejleszthető Curiosity tervek szerint 22 hónapos kirándulása egyelőre nem túl akciódús, hiszen a sikeres landolást követően vélhetőleg hetekig tart a rendszerek ellenőrzése és a helyi felkészülés az anyag- és információgyűjtő körútra.