Az okoseszközök használata a mai gyerekeknek már mindennapi rutintevékenység. A fiatalok könnyedén tájékozódnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják az olyan újításokat, mint a mesterséges intelligencia. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén lefolytatott, több mint ezer fiatal bevonásával készült kutatásában azt vizsgálta, hogy miként gondolkodnak a 13–16 évesek a mesterségesintelligencia-alapú eszközökről és az ezek által generált tartalmakról.
A kérdőívet összesen 1197 fő töltötte ki, a kutatás a nemi arányokat tekintve közel kiegyenlített volt. A legtöbb válaszadó a 13 évesek közül került ki, ők a minta 36,8 százalékát adták, túlnyomó többségük nem a fővárosban él.
Nem félnek használni
A felmérés a fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit és érzéseit térképezte fel. A válaszokból kiderült, hogy bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, mégis inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle. A felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük (76,5%) legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot. Kiemelendő, hogy a gyerekek 71,3 százaléka iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét.
A mesterséges intelligenciát a kutatásban részt vevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek több mint felével (50,6%) pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt valódi. Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.
Érdekes jelenség, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elveszítésének a lehetőségében (29,6%), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében (23,6) látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
a melléklet támogatója a One Solutions
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió. A valódi előrelépéshez olyan infrastruktúrára, szolgáltatásokra és partneri támogatásra van szükség, amelyek nemcsak technológiai válaszokat adnak, hanem üzletileg is működőképes megoldásokat kínálnak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak