Egy tavaly ősszel végzett kutatás eredményei szerint a 13–16 éves fiatalok alapvetően pozitívan állnak hozzá a generatív algoritmusokhoz. A nagy többség nemcsak ismeri, de rendszeresen használja is a technológiát.

Az okoseszközök használata a mai gyerekeknek már mindennapi rutintevékenység. A fiatalok könnyedén tájékozódnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják az olyan újításokat, mint a mesterséges intelligencia. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén lefolytatott, több mint ezer fiatal bevonásával készült kutatásában azt vizsgálta, hogy miként gondolkodnak a 13–16 évesek a mesterségesintelligencia-alapú eszközökről és az ezek által generált tartalmakról.

A kérdőívet összesen 1197 fő töltötte ki, a kutatás a nemi arányokat tekintve közel kiegyenlített volt. A legtöbb válaszadó a 13 évesek közül került ki, ők a minta 36,8 százalékát adták, túlnyomó többségük nem a fővárosban él.

Nem félnek használni

A felmérés a fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit és érzéseit térképezte fel. A válaszokból kiderült, hogy bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, mégis inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle. A felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük (76,5%) legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot. Kiemelendő, hogy a gyerekek 71,3 százaléka iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét.

A mesterséges intelligenciát a kutatásban részt vevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek több mint felével (50,6%) pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt valódi. Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.

Érdekes jelenség, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elveszítésének a lehetőségében (29,6%), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében (23,6) látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.
 

Konzumer tech

Rasszista, gyűlölködő, Hitler-imádó posztokat tolt Musk "javított" chatbotja

A Grokot fejlesztő xAI alig győzi törölni az alig néhány nappal ezelőtt továbbfejlesztett generatív algoritmusból áradó szemetet.
 
A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.