Egy friss felmérés szerint a hazai internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak.

Meglehetősen lesújtó eredményre jutott a GKID piackutató és a Sicontact biztonsági cég közös felmérése. Az online is vásárló felnőtt hazai lakosságra nézve reprezentatív kutatással a magyarországi kiberhelyzet aktuális állapotát és a felhasználók hozzáállását igyekeztek felmérni.

A közzétett számok közül kétségtelenül a legérdekesebb, hogy a megkérdezettek 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak. Közel negyedük tapasztalt már kéretlen felugró ablakokat és weboldalakat, valamint eszközeik belassulását (14%), de arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.

Nem vak az, csak bátor?

Vírusvédelmi megoldások forgalmazójaként nem meglepő, hogy a Sicontact felmérésében alaposan körbejárta ezt a témát is. A válaszadók bő kétharmada (68%) használ jelenleg vírusirtót. A többiek úgy gondolják, hogy nincs védelmi szoftverre szükségük, például azért, mert maguk is ki tudják szűrni a gyanús dolgokat. (Utóbbi állítást a kibervédelmi szakemberek erős kétkedéssel fogadják.)

Magabiztosságban természetesen a legfiatalabbak járnak az élen. A válaszok alapján a 18-29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket. Mindez annak ellenére, hogy a csoport tagjai közül is majdnem minden második (48%) nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatul valamiféle online támadásnak.

Azok közül, akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik így (71%), amit az asztali gép követ (48%), telefonon csak 44 százalék használ védelmi megoldást. A hazai tabletek (12%) és okostévék (5%) pedig elvétve vannak felvértezve kibervédelmi szoftverrekkel.

Az ingyenesség ára

A válaszadók szerint a fizetős programok leginkább abban különböznek az ingyenestől, hogy több funkcióval rendelkeznek és megbízhatóbbak, nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket. A válaszadók egy része (17%) azért nem használ védelmi megoldást, mert nem érzi elengedőnek az informatikai tudását egy ilyen program használatához. Harmaduk viszont fizetne a vírusirtó programért, ha ezáltal lenne kihez fordulnia, ha segítségre van szükség. A válaszadók egy része szerint a fizetős programok további előnye, hogy nem adják el az internethasználati adataikat külsős partnereknek.

Biztonság

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.