A Microsoft idei fejlesztői (Build) konferenciája egyértelművé tette, hogy web alapú szolgáltatások jövője valahol a mesterséges intelligencia környékén keresendő. A bot alapú kommunikáció a szakértők szerint egy teljesen új csatornát nyithat a vállalatok és a felhasználók között, megkönnyítheti, sőt, akár forradalmasíthatja az ügyfélszolgálati tevékenységet, egyes vélemények pedig már ott tartanak, hogy a chat környezet lesz a következő operációs rendszer, a botok pedig a weboldalak/alkalmazások új generációjaként értelmezhetők.
Bot (lesz) a lelke mindennek
Az appok, illetve a mögöttük húzódó szolgáltatások bot alapú vezérlésének még nincs sok képviselője, de jó példa az üzenetküldő a Telegram, illetve a csoportmunkát megkönnyítő Slack. Minden jel arra mutat, hogy a Facebook idei fejlesztői konferenciáján is ez lesz a fő téma, és valószínűleg az sem véletlen, hogy mindezt megelőzve a kanadai alapítású KIK is bejelentette a Bot Shop elindítását.
A KiK Messenger a piacon lévő chat alkalmazások sokaságából azzal emelkedik ki, hogy 275 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, és kifejezetten a tinédzserek kedvence. Az appot használó közösség 70 százaléka a 13 és 24 év közötti korosztályból kerül ki, de ennél is beszédesebb adat, hogy az Egyesült Államokban élő fiatalok 40 százaléka rendszeresen használja a KIK-et.

A Bot Shop leginkább a Messengerbe beépülő applikációk rendszeréhez hasonlítható. Egy alkalmazáson belüli app kínálat, ami ebben az esetben automatizált üzenetek küldésével szórakoztatja, vagy éppen informálja a felhasználókat. A KIK induláskor 15 szolgáltatót integrált a rendszerbe, amelyek között megtalálható a hazai fejlesztésű ClipDis is - pontosan úgy, ahogy tavaly márciusban, a Messenger megújításakor. A rövid videókból vicces üzeneteket gyártó appon túl olyan ismert nevek vannak még a kezdő névsorban, mint a Vine, a H&M, a Funny or die, a Riffsy, vagy a The Weather Channel.
ClipDis: ismét tűzközelben
A ClipDis esetében a chatbot használatának lehetséges módjait Szabó János, a csapat egyik alapítója részletezte számunkra: „a hagyományos UX/UI szemléletmód helyett arra van szükség, hogy a különböző feladatokat, lépéseket párbeszédekké alakítsuk és így tereljük a usert a végcél felé. A ClipDisBot esetén most ez egyszerűen úgy valósul meg, hogy a felhasználó megírhatja, milyen videós mashupot szeretne viszontlátni. A bot az elküldött üzenet függvényében pár másodperc alatt összevágja a videós mashupot és azonnal küldi is vissza azt a felhasználónak. Ezen felül a Slackben már bevált „/” (slash) használatával tematikus mashupokat is kérhet a user. Különösen ezek a kategóriák népszerűek: /love, /omg, /wtf.”

A ClipDis csapata szerint a chatbot univerzum legnagyobb jelentősége, hogy sokkal hatékonyabban teremt kapcsolatot a felhasználóval, vagy vált ki belőlük aktivitást. „Mára szinte lehetetlen felkerülni a mindennap megnyitott appok listájára (áltagosan 4-5 appot használunk minden nap és ebből az egyik biztos üzenetküldő alkalmazás). Az üzenetküldő alkalmazásokba integrált botok remek lehetőséget nyújtanak a fejlesztőknek, hogy közelebb kerüljenek a felhasználóikhoz, szolgáltatásaikat több platformon is elérhetővé tegyék nekik.”, szól János magyarázata a jelenségről.
A chatbot az alkalmazások, szolgáltatások új funkcióinak bemutatásában is sokkal hatékonyabbak, mint a beépített, grafikus alapú használati útmutatók. A KIK Messenger lépése sem túlságosan meglepő, hiszen a botok elfogadása a tinédzserek oldalról a legerősebb, nem mellesleg pedig ez az a korosztály, amely a legértékesebb a hirdetők szemében.
A KIK Messenger iOS, Android, illetve Windows Phone alapú mobilokra ingyenesen letölthető. A cég teljes fejlesztői eszköztárral várja a cégek jelentkezését, akik saját márkájuk, vagy tevékenységük erősítésére hoznának látra saját chatbotokat.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?