A Reuters csütörtöki riportja szerint a kínai kormányzat egyre inkább kiterjeszti azt a korábbi gyakorlatát, amelyik főleg az online híreket és tartalmat szolgáltató piaci cégek esetében alkalmazott. Ennek értelmében a nagy mennyiségű érzékeny adatot kezelő vállalatokkal is olyan kisebbségi, de különleges felhatalmazást biztosító részesedés (úgynevezett aranyrészvények) megszerzéséről állapodik meg, amelyen keresztül különleges irányítási jogokat gyakorolhat azok működésében, például egyedül megvétózva bizonyos döntéseket.

A hírügynökség forrásai szerint ez történik a hullámvölgyben lévő Didi Global vagy a szállítmányozási szolgáltatásokat nyújtó Full Truck Alliance platform esetében is, amelyek egyébként az Egyesült Államokban is listázott tőzsdei cégek. A kormányzati nyolmulás ugyanakkor az online tartalom fölötti ellenőrzésben is töretlen, így a Spotify-ra hajazó Ximalaya, a TikTok és a Douyin alkalmazásokat üzemeltető ByteDance, az ugynacsak a társaság tulajdonában lévő Jinri Toutiao és mmás hírszolgáltatók is bejegyeztek hasonló aranyrészvényeket.

Peking nagyjából öt évvel ezelőtt kezdett ilyen részvényeket vásárolni az online médiavállalatokban, ami általában úgy néz ki, hogy valamilyen államilag támogatott alapon vagy szervezeten keresztül szerez 1 százalék körüli részesedést, ami azonban igazgatósági helyekkel és/vagy vétójoggal jár a kulcsfontosságú üzleti döntésekben. Az aranyrészvények kiadására a tulajdon nyilvános bejegyzéséig gyakran nincs semmilyen közvetlen bizonyíték (a Reuters is ezért hivatkozik több ízben a sajét forrásaira), maga az eljárás pedig hosszú ideig eltarthat évig vagy tovább is eltarthat, de a különleges jogosultságok érvényesítésével egyre több ilyen aranyrészvény kerül majd a felszínre.

Egyre több a nemzetbiztonsági jelentőségű kérdés

A tartalomszolgáltatás kontrollja mellett már a hatalmas adatvagyon fölötti ellenőrzést is priorozásként kezelik, miután ezeket az adattömegeket nemzeti vagyonnak tekintik, amelyet meg kell védeni a támadásoktól és más visszaélésektől, beleértve a külföldi, állami hátterű akciókat is. Pontos listát a hírügynökség sem közölt a szóban forgó vállalatokról, mert részletekbe az informátorok sem mentek bele, és kormányzati szabályozó (Cyberspace Administration of China - CAC) sem nyújtott ilyen irányú tájékoztatást.

Az mindenesetre biztos, hogy az aranyrészvények Damoklész kardjaként függnek az érintett cégek fölött, miután biztosra vehetik, hogy adatbiztonsági eljárásaikat a hatóságok is árgus szemekkel figyelik. A módszer kiterjedt használata összhangban van a kínai vezetés álláspontjával az adatvédelmi szabályok szigorításáról: ennek egyik eleme például az a szeptemberben életbe lépett törvény, amelyek a kritikus információs infrastruktúrák üzemeltetőit biztonsági ellenőrzések és kockázatértékelések elvégzésére kötelezi.

A speciális irányító részesedés elfogadása természetesen nem egészen opcionális a kiszemelt társaságok részéről, mivel a Reuters szerint ez "hasznos dolog" mondjuk a szükséges engedélyek megszerzésében vagy meghosszabbításában. Az internetes tartalomszolgáltatóknak amúgy is már 2017 óta kell lépést tartaiuk az egyre keményebb felügyeleti rendszerrel, akkor ugyanis a szabályozást úgy módosították, hogy eleve kötelezővé tették a "minősített online hír- és információszolgáltatókba" való kormányzati befektetéseket, az online médiaplatformoknak pedig engedélyt kellett szerezniük a hírek és egyéb tartalmak terjesztéséhez.

A tudósításból kiderül, hogy ez a rendszer sokszor egészen informális módon működik: bár a kiberadminisztráció beültet egy-egy embert a vállalatok igazgatóságába, akik saját irodát is kapnak azok valamelyik telephelyén, ők maguk csak ritkán vesznek részt az igazgatósági megbeszéléseken, és az aranyrészvényes társaságok közvetlenül a CAC-vel tárgyalnak a felmerülő kérdésekben.