A Harvard Business School vezető munkatársa, Bill George nemrég jelentetett meg könyvet a jelenlegi munkahelyekre érvényes, autentikus vezetési képességekről, a CNBC Make It mellékletének nyilatkozva pedig ennek kapcsán a Facebook (Meta) alapítójára, Mark Zuckerbergre is kitért. Ennek lényege röviden annyiban foglalható össze, hogy Zuckerberg mára a saját legrosszabb ellenségévé vált, és a vállalat többé nem kerül sínre, amíg ő irányítja: az elmúlt két évtizedben a magasan jegyzett vállalatok összeomlását kutató szakember szerint valószínűleg ő maga az egyik oka annak, hogy olyan sokan elfordulnak a társaságtól, és teljesen elvesztette az irányt.
A CNBC anyagából kiderül, hogy a szóban forgó könyv felvázolja a rossz főnökök a vállalatoknál tapasztalható magatartásának öt alapvető típusát, George pedig úgy látja, hogy Zuckerberg az öt kategória közül háromba is beletartozik. Az első a "racionalizáló", aki mindig másokra vezeti vissza a frusztráció és a kudarc okait: a Meta-Facebook vezérigazgatója például a cég rekordot döntögető értékvesztéseiért is a versenytársakat okolta, nem a házon belüli problémákat, amelyek akadályozzák az alkalmazkodást és a relevancia megőrzését.
A második a "magányos", aki nem épít bensőséges kapcsolatokat és nem hajlandó megfogadni a tanácsokat, mert jobban bízik a saját megérzéseiben, mint az általánosan elfogadott tapasztalatokban. Ez perszen a Meta felnövesztéséhez is hozzájárult, de korábban Zuckerbergnek még megvoltak azok a megbízható tanácsadói, akik átsegítették néhány kritikus döntésen. Végül a Meta vezérigazgatóját a "dicsőségkeresők" közé sorolja, aki a pénzt és a státuszt mindennél fontosabbnak tartják, soha nem elégedettek, és az extremitásra is hajlamosak a profit érdekében.
Leírni azért nagy hiba lenne
Hogy a pozitívumokat se hallgassuk el, a szerző szerint Zuckerberg nem tartozik a "szélhámosok" közé, akik felküzdik magukat a szervezetek élére a sármjukkal és a hangzatos ötleteikkel, de ha egyszer feljutottak a csúcsra, akkor fogalmuk sincs, hogyan vezessenek hatékonyan egy vállalatot. Sőt nem is "hullócsillag", aki mindig a következő pozíciót, szervezetet vagy célt keresi, nem szán időt a hibáiból való következtetések levonására, és a végén gyorsan elhamvad, mert alapvetően alkalmatlan a cégek vezetésre.
A cikk számos példát is hoz a fenti tuladonságok alátámasztására, amelyek nyomán arra lyukad ki, hogy a Facebook-Meta vezérigazgatója már csak a bevételi célokat látja, ezért ráférne néhány szabadnap, hogy tisztázza magában az értékeit és a szándékait. A CNBC természetesen kitér rá, hogy ugyanez a Mark Zuckerberg csinált a 2004-ben alapított vállalatból jelenlegi értékén 450 milliárd dolláros céget, részt vett a modern közösségi média felépítésében, így a metaverzumos bukdácsolás ellenére sem feltétlenül érdemes ellene fogadni.
A Meta és Zuckerberg egyelőre nem reagált a CNBC megkeresésére Bill George értékelésével kapcsolatban, de túl sok mindent valószínűleg nem is tudtak volna hozzáfűzni a dologhoz.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak