Elért Sundar Pichaiig a Chrome felhasználókövetési botránya. Egy kaliforniai bíró döntése szerint akár két órán át is faggathatják a felperesek jogi képviselői abban a perben, amit egy felhasználói csoport tavaly indított a vállalat ellen. A csoportos keresetben azzal vádolják a Google-t, hogy megsértette a magánélethez fűződő jogaikat, amikor inkognitó módban is követhetővé tette őket. A felperesek szerint az Alphabet vezérigazgatójának egyedi és közvetlen ismeretei vannak a Chrome böngészővel kapcsolatos kérdésekről, konkrétan a felperesek által felvetett adatvédelmi aggályokról is.

Másfél éve tart, a tét 5 milliárd dollár

A 2020 nyarán beadott kereset szerint hiába választják a felhasználók a privát böngészést a Chrome-ban, a Google továbbra is látja az Analyticson, az Ad Manageren, különféle webhely-bővítményeken stb. keresztül, hogy mit csinálnak a neten. A felperesek szerint az Ad Manager például akkor is gyűjt infókat, ha a felhasználó csak átgörgetett egy hirdetés fölött, de nem kattintotta le. Még segít is a felhasználói profilok finomításában, ha látszik, mit nézegetnek inkognitó módban és mit nem.

A felperesek szerint a probléma nem a követéssel volt, hanem azzal, ahogy arról a Google 2016. óta kommunikált: nem tette egyértelművé, hogy az inkognitó mód csupán annyit jelent, hogy amikor valaki kilövi az így megnyitott ablakokat, akkor rendszer törli az azokra vonatkozó adatokat, például a a cookie-kat vagy a gyorsítóttárat, de a követést nem tiltja le (itt írtunk arról, mit biztosít a Chrome inkognitó módja).

A pert indítók felhasználónként ötezer, összesen legalább 5 milliárd dollár kártérítést követelnek a vállalattól a jogsértés miatt. A Google természetesen mindent tagad, szerintük egyértelmű volt, hogy az inkognitó módban megnyitott webhelyek is gyűjthetnek információkat a felhasználók böngészési tevékenységéről.

A Google nyilván tudta. A inkognító móddal kapcsolatban ugyanis volt már problémája a vállalatnak. Mint annak idején megírtuk, egy 2019-ben megjelent tanulmány kiderítette, a Google ígéretével szemben a privát böngészési ablakban megnyitott weboldalak is simán követhették a felhazsnálóikat. Ezt pornóoldalak alaposan ki is hasznláták: third party cégeknek adtak el olyan adatokat, amiket az ilyen módban felnőtt tartalmakat nézegető felhasználókról gyűjtöttek. (A vásárló vállalatok köre igazán exkluzív volt, köztük volt például a Cloudflare, a Facebook és az Oracle is.)

Akkor a Google gyorsan reagált, és módosította az ezt lehetővé tevő API-ját, a webhelyek üzemeltetőinek pedig azt javasolta, hogy kössék regisztrációhoz a tartalom elérését.

De mit tudhat Pichai?

A Google szóvivője a Reutersnek most azt nyilatkozta, hogy a vállalat a felperesek túlzó és indokolatlan kérésének tartja a vezérigazgató beidézését. Amögött, hogy a bíró a Google határozott tiltakozása ellenére kötelezte Pichait a tanúskodásra, az állhat, hogy már korábban felmerült: a vezérigazgató ezt az egész problémát egyszerűen el akarta kenni.

A felperesek szeptemberben jelezték, hogy szeretnék kikérdezni mind Pichait, mind a Google marketingvezetőjét, Lorraine Twohillt. Belső levelekből ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy Pichait már 2019-ben figyelmeztették: az inkognító módra nem szabadna úgy hivatkozni, mint privát böngészési lehetőség, mert csak a tévhiteket erősíti a felhasználókban. A vezérigazgató azonban úgy döntött, nem bolygatja a kínos kérdést. (A Google interpretációja szerint szó sincs erről, a felperesek birtokában lévő dokumentumok csupán a felhasználói adatok védelmének javításával kapcsolatos rutin egyeztetésekről szólnak.)

A Google továbbra is kitart amellett, hogy egyértelműen a felhasználók tudomására juttatta, hogy az inkognitó mód csupán az adatok elmentését akadályozza meg.

Soha nem késő elkezdeni...

Ha eddig nem foglalkozott volna ezzel, ma sem késő elkezdeni, hogy jobban odafigyeljen magánélete védelmére. Tökéletes megoldás nincs, hacsak nem mondunk le végleg az online jelenlétről, és térünk vissza a hagyományos információtárolási módokhoz (papír-ceruza/toll, könyvtár, papíralapú katalógus stb.). Jó kompromisszum lehet, ha lemondva néhány kényelmi szolgáltatásról olyan böngészőt választunk, amiben esetleg kontrollálhatóbb, ki akar követni bennünket a neten. A Mozilla Firefox esetében ez központi kérdés, de az Apple is ilyen biztonságos böngészést ígér az App Tracking Transparency rendszerével, bár kritikusai élnek a gyanúval, hogy Tim Cookékat nem a felhasználók védelme vezérelte, hanem csak konkurenseiket akarják kiszorítani a platformjaikról, hogy a platformok hirdetési piacát házon belül aknázhassák ki. Amihez persze kellenek a felhasználók adatai is...