Az Európai Bizottság még 2017 júniusában szabott ki az előzetes várakozásoknál sokkal magasabb, 2,4 milliárd eurós büntetést a Google-re az uniós versenyszabályok megsértésére, ezen belül is a vállalat keresőpiaci dominanciájával való visszaélésére hivatkozva. A bírság akkor új rekordot jelentett, bár a Google azóta megkapta az EU történetének eddigi legmagasabb összegű, 4,3 eurós büntetését is, amiért tisztességtelenül használta ki erőfölényét az androidos okostelefonok és tabletek vonatkozásában.
A döntést a Google annnak rendje-módja szerint meg is támadta az Európai Unió Bíróságán, az EB pedig fontos győzelmet aratott az amerikai techóriások megregulázásáért indított hadjáratában, amikor a bíróság tavaly novemberben elutasította a Google fellebbezését. A meccsnek azonban még nincs vége: a keresőóriás most arra kéri az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szervét, hogy törölje el a vonatkozó döntést, miután a cég észrevétele szerint bizonyos kérdéseket "jogi szempontból egyértelművé kell tenni".
A dolognak az ad különös jelentőséget, hogy amikor a bírák megerősítették az EU álláspontját a Google saját vásárlási szolgáltatásainak előnyben részesítéséről a vállalat versenytársaival szemben, akkor lényegében zöld utat adott ahhoz, hogy más technológiai cégek (platformszolgáltatók) ellen is szaporodni kezdjenek az ehhez hasonló panaszok. Különösen, hogy a bírság mellett a Google-t arra is kötelezték, hogy módosítson a vásárlási keresési eredmények megjelentetésén, lehetőséget adva a riváisoknak is a legértékesebb találati helyek megszerzésére.
Az Unió nem enged a negyvennyolcból
A kisebb keresőszolgálatások képviselői persze arra is panaszkodnak, hogy az EU soha nem kényszerített olyan szabályokat a Google-re, amelyek nekik is segítenének növelni a látogatottságukat. Az uniós tisztségviselők viszont azt is egyértelművé tették, hogy ők csak a fair piaci verseny feltételeit igyekeznek megteremteni, de azt már nem érzik feladatuknak, hogy mások nevében ők nyomják le a Google-t. Az Unió trösztellenes szabályozásért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager ténykedése nyomán egyébként már 8 milliárd eurónál is több büntetést osztottak ki a Google-Alphabetnek.
Emellett jelenleg is zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek azt tárnák fel, hogy a társaság milyen gyakorlatokkal tartja markában a digitális hirdetési piacot. A Google most azt közölte, hogy döntését alapos megfontolás után hozta meg, de a fellebbezéstől függetlenül tovább keresi a jogorvoslat lehetőségeit, és ezután is konstruktívan együttműködik majd az Európai Bizottsággal. Érdemes megjegyezni, hogy egy ideje már az Egyesült Államokban is központi kérdéssé vált a big tech szabályozása, és az ottani közzétételi követelmények miatt azt is tudni lehet, hogy a Google tavaly az előző évinél 27 százalékkal többet költött lobbitevékenységére.
Vestager novemberben úgy fogalmazott, hogy a szabályozó hatóságok a verseny helyreállítsára törekednek a vásárlásokkal kapcsolatos hirdetések területén, arra ösztökélve a Google-t, hogy engedjen megfelelő teret a kisebb szereplőknek is, akiktől elvileg a Google vásárlási hirdetési találatai között megjelenő ajánlatok 75 százaléka származik. Az EU törvényhozásában tavaly év végén született róla megállapodás, hogy a nagy technológiai vállalatokat milyen kritériumok alapján célozzák meg a digitális gazdaság versenyellenes gyakorlatait korlátozó intézkedések részeként.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak