A Google igyekszik odatenni magát a koronavírus elleni küzdelemben. A cég egy részletes tájékoztató oldal összerakása mellett például adományoz és adományokat is gyűjt a járvány hatásainak mérséklésére, a vírus terjedésének mihamarabbi megállítására. Legutóbb viszont olyasmivel rukkoltak elő, ami igazán profilukba vág: begyűjtött személyes adatokból kreáltak területekre bontott elemzést.
Covidity Report
A COVID-19 Community Mobility Reportnak nevezett jelentések azokra az androidos eszközökre épülnek, amelyeknél a felhasználó engedélyezte a Google-nek a helyadatok folyamatos rögzítését. Ezekből a cég az egyes helyek különböző funkciói szerinti bontásban képes trendgörbéket felrajzolni. Jelen esetben azt vizsgálták, hogy a január 3-tól február 5-ig tartó időszak átlagához képest miként alakult az azt követő napok forgalma az adott helyszíneken. Természetesen az aggregált végeredmény semmilyen módon nem alkalmas arra, hogy bárkit egyedileg beazonosítsanak.
A jelenleg 131 ország adatait tartalmazó jelentéscsokor a kormányzatok és egészségügyi szervezetek mellett a lakosság tájékoztatására is alkalmas. A kirajzolódó görbék alapján például akár egyén szintjén is juthatunk olyan döntésre, hogy érdemes lenne komolyabban venni a korlátozásokat, illetve az egyéb, megelőzést célzó felhívásokat.
Sétálgatunk, sétálgatunk?
A riportok között megtaláljuk a hazai adatsorokat, amelyekből természetesen kitűnik, mikortól léptek életbe itthon a vírus terjedését lassítani hivatott intézkedések, mint amilyen például az iskolák bezárása, vagy éppen a mozik korlátozása volt. Országos szinten így állunk jelenleg:
A plázák, éttermek, kávézók, mozik, múzeumok és egyéb hasonló intézmények látogatottsága pár hét alatt a harmadára zuhant. Az élelmiszerboltok vásárlóforgalma értelemszerűen ennél valamivel kisebb mértékben csökkent, de még így is jelentős a visszaesés. (A grafikon közepefelé látható "árok" egyébként március 15-én van, amikor általában zárva tartottak az üzletek.) A parkok, szabadidős tevékenységre alkalamas helyszínek forgalma viszont a kezdeti csökkenést követően mostanra majdhogynem elérte az év eleji normál ügymenet szintjét, ami nem túl hízelgő adat a magyar lakosságra nézve.
Az utolsó három görbéből szépen kiolvasható a tömegközlekedési eszközök hanyagolása, illetve az is, hogy honfitársaink közül sokan nem mentek munkába az elmúlt néhány hét alatt. A Google reprezentatívnak egyáltalán nem tekinthető adatai alapján nagyjából minden harmadik dolgozó tud vagy kényszerül otthon maradni.
Bár megyékre lebontva is közöl adatokat a cég, ezeket a rendelkezésre álló kisebb adatbázis miatt érdemes némi fenntartással nézegetni. A különböző típusok szerrinti görbék jó része egyébként nagyjából hasonlóan alakul hazánk kisebb régióiban, ám a parkok és egyéb szabadtéri rekreációs helyszínek látogatottságában markáns különbségek mutatkoznak. Ebből a szempontból Pest megye tűnik a leginkább renitensnek. A keresőóriás szerint ugyanis több mint másfélszer annyian látogattak el ilyen helyekre a megyében, mint tették azt január folyamán. (Ebben az emelkedésben természetesen közrejátszik az időjárás javulása is, de ennek ellenére nem túl bíztató az, hogy ilyen sokan indultak útnak járvány idején.)
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak