A Google vezérigazgatója a Financial Times friss interjújában beszélt a mesterséges intelligencia szabályozását érintő törvényalkotásról, figyelmeztetve az elsietett döntések következményeire. Sundar Pichai a lapnak elmondta: minden egyes államnak fontolóra kellene vennie, hogy érdemes-e minél gyorsabban minél szélesebb területeket átfedő rendelkezéseket hozni. Szerinte ehelyett a meglévő szabályok átformálására lenne szükség, méghozzá külön-külön vizsgálva az MI felhasználásának egyes területeit, miközben a sietve felállított keretek csak hátráltatnák a kutatásokat és az innovációt.

Ennek alapján hibásnak tartja azt a kiindulást, hogy az új technológiák teljesen újfajta intézkedéseket kívánnak, magát a mesterséges intelligenciát pedig egy olyan széles, minden területet érintő dolognak értékeli, ami szükségessé teszi, hogy részletesebben is megvizsgáljanak bizonyos vertikális helyzeteket. Mindezek alapján úgy látja, hogy a szabályozásnak nem az innováció irányát kell meghatároznia, hanem a már azonosított problémákra kell megoldásokat találnia – ilyen problémaként említette az algoritmusok részrehajló vagy elfogult működését (algorithmic bias) és elszámoltathatóságát is.

Nem minden papsajt

A Google vezetője mindezzel a vállalat zökkenőmentesnek semmiképpen sem nevezhető kapcsolatára reagált az MI-technológiákkal, amelyek bizonyos projektek esetében még visszafelé is képesek voltak elsülni. Az amerikai védelmi minisztériummal kötött szerződésből, amely az elhíresült Project Maven néven futott, például a Google saját alkalmazottainak ellenállása miatt voltak kénytelenek kihátrálni, akik nem voltak oda az autonóm katonai drónok fejlesztéséért, illetve a projekt etikai vonatkozásainak tisztázatlanságáért.

Az MI-re ugyanakkor továbbra is a Google jövőbeni profitközpontjaként tekintenek. Pichai még a társaság harmadik negyedéves eredményei kapcsán közölte, hogy hirdetési ügyfeleik csaknem háromnegyede használ valamilyen automatizált kiszolgáló technológiát, ezen keresztül pedig gépi tanuló algoritmusokat és mesterséges intelligenciát – miközben a hirdetési üzlet továbbra is a Google bevételének éa eredményének legnagyobb részét hozza. Az általános szabályozás elleni felszólalást viszont, bár itt nyilván önérdek áll mögötte, a szakértők is részben megfontolandónak tartják.

A Business Insider riportjában megszólaló specialisták szerint mindenképpen léteznek olyan területek, amelyek csak nehezen hasonlíthatók össze ebből a szempontból. Már maga az MI is elég homályos fogalom, a technológiai implementációk azonban nyilvánvallóan más kockázatokat és előnyöket hordoznak mondjuk a bűnüldözésben vagy az egészségügyben. A kontextustól függően néhány terülen valóban releváns lehet a meglévő szabályozás megfelelő átalakítása is, bár a szakemberek szerint vannak olyan alkalmazások, ahol elkerülhetetlen a teljesen új alapokon való szabályalkotás.

Ilyennek tartják mások mellett az arcfelismerő technológiák vagy a biometrikus azonosítás felhasználását, ahol az algoritmizált döntéshozatal már most számos problémát hozott a felszínre, az ilyen eszközök szabadon engedése pedig nyilvánvalóan a káros hatások tudatos elősegítését jelentené. Ugyanez igaz a katonai célú felhasználásokra is, amelyek esetében hiba lenne a célpontok kiválasztásához mérhető, kritikus döntéseket az MI-rendszerekre bízni – ezzel kapcsolatban nemrég számoltunk be mi is egy ilyen irányú felvetésről és annak kritikájáról.