Egy nagy csomó informatikai, technológiai szektorban már régen nem az USA számít a legnagyobb felvevőpiacnak. Elég csak az okostelefonokat, vagy éppen az e-kereskedelmet említeni. Ezeken a területeken Kínában immár bőven nagyobb volumenekkel dobálóznak, de néhány szektorban már India is kezd átlépni a tengerentúli szuperhatalmon. Egy fontos, jelentős növekedési potenciállal rendelkező szegmensben azonban még mindig Amerika diktál minden szempontból.

Csillagos-sávos felhő

A Statista friss, a koronavírus jelentette "kavarodással" is számoló előrejelzése szerint idén 95,5 milliárd dollárt költenek majd globálisan különböző publikus felhőhöz köthető szolgáltatásra. Ez több mint 25 százalékos éves növekedésnek felel meg, ami meghaladja a tavalyi, bő 23 százalékos ütemet is. A lendület az elkövetkező években is megmaradhat. Becslések szerint 2020 és 2025 között átlagosan közel 21 százalékos tempóban nőhetnek a szállítók bevételei.

A publikus felhő legnagyobb szereplői a 2019-es forgalom alapján (forrás: Statista)

A Statista fenti ábrájából szépen kirajzolódik, hogy a piacot mennyire dominálják az amerikai vállalatok. A legnagyobb hat közé mindössze a kínai Alibaba fért be, de a távol-keleti szereplő így is kevesebb mint 5 százalékát szerezte meg a 2019-es összforgalomnak. Az első három, az Amazon (AWS), a Microsoft és a Google együtt a torta szűk 80 százalékán osztozik.

Az USA fölénye ugyanakkor a másik oldalról is vitathatlan. Az üzletek döntő része ugyanis amerikai vásárlókhoz köthető. Idén várhatóan 45 milliárd dollár felett áll meg majd a számláló, ami az Egyesült Államokban realizált forgalmat illeti a publikus felhőben. Azaz a globális bevételek 47 százalékát hozza az USA piaca. Kínának itt csak a nagyon távoli második hely jut. A Statista becslése szerint 2020-ban 5,5 milliárd dollárnyi forgalom keletkezhet, ami alig a nyolcada a tengerentúli mennyiségnek.

Előbb-utóbb azonban ebben a szegmensben is elérkezik a "kínai forradalom". A jelenlegi számítások alapján 2025-ben publikus felhőre 93 milliárd dollárt költenek majd az Egyesült Államokban, míg a kínai forgalom 28 milliárdra nő. Ezek az arányok még mindig amerikai fölényt mutatnak, ám az olló érezhetően zárulni fog.

Felvásárlás és felfegyverkezés

A koronavírus tulajdonképpen serkentő hatással van a cloudra, hiszen a távoli munkavégzés elterjedésével minden nem helyben telepített, helyhez kötött megoldás jelentősége felértékelődik. Szakértők szerint a kisebb cloud szolgáltatók és startupok ugyanakkor nehezebb helyzetbe kerültek az általános gazdasági visszaesés közepette, ami most ideális felvásárlási célponttá teheti őket a részesedésük folyamatos növelését kereső óriásvállalatok számára.

Közben persze az amerikai óriások bevételeire ácsingózó kínai riválisok sem pihennek. A belföldi cloud piac csaknem felét uraló Alibaba például áprilisban jelentette be, hogy a következő években 200 milliárd jüant (kb. 28 milliárd dollárt) fordít majd adatközponti infrastruktúrájának bővítésére, illetve csipeket és operációs rendszerek fejlesztésére. Helyi konkurenciája, a Tencent Holdings pedig alig pár hétre rá közölte, hogy nem kevesebb mint 500 milliárd jüant (nagyjából 70 milliárd dollárt) fog technológiai beruházásokra (köztük cloudos infrastruktúrájának fejlesztésére) költeni az elkövetkező öt év során.