Annyi ideje szól minden a számítási felhő térnyeréséről, hogy lassan úgy tűnhet, ma már a legtöbb folyamat a kisebb-nagyobb cloud szolgáltatók infrastruktúráján fut. Ezzel szemben a vállalkozásoknak még mindig csak 7 százaléka működik teljes egészében a felhőben, és még úgy is jelentős kisebbségben lesznek, ha a prognózisok szerint a számuk több mint kétszeresére növekszik a következő két év során. Vagyis még hosszú utat kell bejárni addig, amíg a helyben futó rendszerek nagyobbik részét lecserélik, áthelyezik vagy háttérbe szorítják – derült ki a Foundry 850 informatikai vezető részvételével készült felméréséből.

Ebben a megkérdezett CIO-k fele nyilatkozott úgy, hogy szervezetének teljes informatikai környezete részben felhőalapú, de még nagyobb részben helyben működik, valamivel több mint egyharmaduk pedig elsősorban felhős, de részben helyben telepített infrastruktúráról számolt be. A következő 18 hónap során a "teljesen felhős" rendszerek aránya 17 százalékosra növekedhet, ennél fontosabb azonban, hogy mindenki bővíteni próbálja a cloud vonatkozású szakértelem-repertoárját, amelynek elégtelensége a válaszadók 30 százalékánál okoz problémát.

Nekik is fontos, csak nem pont amiatt

További 30 százalék látja úgy, hogy nehézségekbe ütközik felhős fejlesztési készségekkel és szakértelemmel rendelkező munkatársak toborzása, ugyanakkor nagyjábóltízből nyolc informatikai szervezet átlagosan 3,3 új szerepkörrel és funkcióval bővült az eddigi felhős beruházások eredményeként. Ezek között a legfontosabbnak a rendszeradminisztrátor, a cloud architect, a security architect, a cloud rendszermérnök és a cloud szoftvermérnök pozíciók bizonyultak. Összességében az IT-vezetők 72 százaléka már alapértelmezett módon a felhő alapú szolgáltatások keresi, amikor új technikai képességeket próbál frissíteni vagy vásárolni.

Érdekesség, hogy amíg a felhőt jellemzően az innovációs költségek leszorításával és az üzleti tervekhez igazodó növekedés elősegítésével reklámozzák, addiga CIO-k továbbra is elsősorban az informatikai hasznosság fényében közelítenek az ilyen megoldásokhoz, vagyis az adatközponti infrastruktúra karcsúságát és olcsóbb üzemeltetését keresik a megnövelt rugalmasság mellett. Ebben a fő kihívásokat a legtöbben a felhős költségek kordában tartásában (36 százalék), az adatvédelmi és biztonsági kihívásokban (35 százalék) és valamint a felhőalapú biztonsági szakértelem hiányában (34 százalék) határozták meg.