Miközben a pénzt gyorsan viszi az 5G-s hálózat bővítése, az üzleti hasznosítása lassan halad. Borús képet fest a szolgáltatók jövőjéről a Bloomberg.

Jön a technológiai fejlődés új korszaka! Új lehetőségeket kap a távvezérlés, a robotika... Kiterjesztett és virtuális valóság eszközök épülnek be a mindennapi életünkbe... Fantasztikusabbnál fantasztikusabb lehetőségeket álmodtak a telekommunikációs vállalatok az 5G mögé. Ám egyelőre ezek álmok is maradtak.

Mint a Bloomberg összeállításából kiderül, az amerikai szolgáltatók eddig több mint 100 milliárd dollárt költöttek az 5G-s hálózatuk fejlesztésére, de sem bevétel, sem jelentős üzlet nincs a láthatáron. A fogyasztók pedig nem nagyon érzékelnek az 5G-ből semmit.

Az 5G bizonyos értelemben nem született szerencsés csillagzat alatt. A kezdetektől vonzotta a konteókat, és nem javította a megítélését az sem, hogy a légitársaságok attól féltek, az 5G-s hálózatok frekvenciája megzavarhatja a radarokat, és így veszélyeztetheti a légi közlekedés biztonságát.

Az 5G sebességére és kapacitására ugyanakkor szükség van, hiszen egyre több olyan szolgáltatást használunk (például a nagyfelbontású videostreaming), ami nagy adattömegek átvitelén alapszik. A technológia egyik legfontosabb újdonsága, a rendkívül alacsony késleltetés, azonban kevésbé releváns a felhasználók szempontjából (leszámítva pl. az online videojátékot).

Összességében tehát nincs olyan kényszerítő ok, amiért felhasználók tömegei váltanának az új technológiára. Egy amerikai felmérés szerint az 5G megléte csak a sokadik szempont a szolgáltatóváltásnál. Az embereknek sokkal fontosabb például az ár vagy a hálózat megbízhatósága. Chris Sambar, az AT&T ügyvezető alelnöke, szerint a "miért kellene 5G-képes telefont vennem?" kérdés nem új. Amikor bejött a 4G, akkor azzal kapcsolatban tették fel ugyanezt az emberek. De eltelt néhány év, és jöttek a jó use case-ek, mondta a Bloombergnek.

Váratlan fejlemény: nem lehet felárért adni

A szolgáltatóknak az volt a terve, amolyan "hűha!" élményt adó szolgáltatás kínálnak majd azoknak, akik hajlandók ezért az élményért – például a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásnál – felárat fizetni. A szélessávú szolgáltatások piacán egyébként az 5G viszonylag gyorsan sikeres is lett. Csakhogy nem a szolgáltatók tervei szerint. A kábeles szolgáltatók ugyanis gyorsan kapcsoltak: elkezdték olcsóbban adni a szolgáltatásaikat, sőt beszálltak olcsóbb ajánlatokkal a mobilpiacra is. (Az USA-ban 2021-ben 139 MVNO, azaz virtuális mobilszolgáltató volt, összesen közel 40 millió ügyféllel, írta egy tavalyi tanulmányában a ResearchAndMarkets. A kutatók idéznek egy 2019-es felmérést, mely szerint az MVNO-knál szignifikánsan magasabb volt az ügyfélelégedettség szintje, mint az inkumbens szolgáltatóknál.) Ma már ott tartunk, hogy a szolgáltatók 1000 dolláros ingyen 5G-s telefonokkal csábítják az ügyfeleket.

A másik lehetőség a professzionális ügyfelek felé fordulás. A GlobalData elemző- és tanácsadócég egyik munkatársa szerint ma már nyilvánvaló, hogy az 5G vállalati felhasználására vannak jó use case-ek. És bejöttek a képbe a nagy felhőszolgáltatók, az Amazon, a Microsoft, a Google stb., melyek a nagyvállalatoknak nyújtanak például adattárolási szolgáltatást, vagy épp videostreaminghez háttérszolgáltatást.

Ezek a cégek viszont látnak lehetőséget az 5G-ben, amivel olyan területekre tudnak beszállni, mint a campus hálózatok (lecserélendő a Wi-Fi-t), a gyártóipar automatizálása, az edge computing és így tovább. A telekommunikációs szolgáltatók is ebbe az irányba mozdulnak. Úgy tűnik tehát, itt gyümölcsöző érdekközösség alakulhat ki köztük és a felhős cégek között.

Ez a trend Magyarországon is: habár minden szolgáltató igyekszik látványos bejelentésekkel felhívni a figyelmet minden egyes új 5G-s bázisállomására, az igazán fontos események a háttérben történnek, és legfeljebb egy-egy iparág számára válnak láthatóvá.

Ami a megtérülést illeti, nagyon sok múlik azon, hogy az új üzleti szolgáltatásokból származó bevétel nagyobbik része kinél csapódik le, de ahogy a 4G üzleti alkalmazásainak a példája mutatja, valószínűleg nem a telekommunikációs cégeknél. Ez azért is rossz hír számukra, írja a Bloomberg, mert közel kétszer annyit költöttek az 5G-s frekvenciákra, mint a 4G-sekre: utóbbira csak 62 milliárd dollárt, míg az 5G-re több mint 118 milliárdot. (A magyar szolgáltatók a 2014-es frekvenciatenderen valamivel több mint 100 milliárd forintot fizettek, a 2020-as, akkor már az 5G-s frekvenciákért meghirdetett versenyben pedig összesen 150 milliárdot.)

Az amerikai mobilszolgáltatók vezetői mindezek ellenére derűlátóan nyilatkoztak a Bloombergnek. A nagy technológiai cégeknek olyan hálózati képességekre van/lesz szükségük, amit nem akarnak kiépíteni, ezért inkább együttműködnek a szolgáltatókkal egy közös üzleti modell létrehozásán.

Mobilitás

Öt év alatt háromszorozná félvezetőgyártási kapacitását a Samsung

Ha ez összejön, 2027-re szorosabbá teheti a versenyt a TSMC-vel.
 
A vállalatoknak egy-egy speciális feladatra, új projektre bizonyos esetekben gazdaságosabb és eredményesebb külső erőforrásokat bevonni, mint a főállású munkatársakra bízni a munkát.

a melléklet támogatója a Hays Hungary

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.