A Bookworm néven emlegetett 12-es verzió hivatalos telepítő és live image-ének is része lesz néhány zárt kódú firmware.

Egy dologban nagyon következetes volt a Debian Linux közösség az operációs rendszer 29 éves története alatt: teljes egészében szabad szoftver volt. Ezt még a Debian Social Contract is egyértelműen rögzíti. A 12-es vagy más néven Bookworm kiadással viszont mindez megváltozik – és ami különösen érdekes, a javaslat úgy átment a fejlesztői közösségen, mint kés a lágy vajon. Így az új verziónak hivatalos részei lesznek olyan firmware-ek, melyek kódja nem nyílt.

Korábban is voltak zárt kódrészek

Mint a ZDNet felhívja a figyelmet, a Debiannak mindig voltak olyan telepítő image-ei, melyek tartalmaztak ún. proprietary (tulajdonosi vagy szabadalmaztatott) szoftverelemeket, de ezeket az összetevőket kísérleti szoftverként jelölték.

A Debian-közösség azonban szeptemberben megszavazta, hogy a disztribúciónak hivatalosan is részei lehetnek olyan firmware-ek, melyek nem nyílt forráskódúak. A döntésnek egyébként nagy legitimitást ad, hogy a szavazásnál az ún. Condorcet-módszert használták, így elvben a legjobban tükrözi a közösség álláspontját. A proprietary firmware csomagok mind a hivatalos telepítő image-eknek, mind a live image-eknek részei lesznek. Alapértelmezettként jelennek meg minden olyan környezetben, ahol szükség van rájuk. Ha például olyan gépre telepítik a 12-es verziót, amelynek wifi-vezérlője a Binary Large Objects (BLOB) firmware-t igényli, a Debian telepítője alapértelmezés szerint felajánlja majd a telepítését.

Tegyük hozzá, ez némileg kényszermegoldás. Bár a Linux-kernel fejlesztői újra és újra felajánlják a hardvergyártóknak, hogy ingyenesen írnak nyílt forráskódú meghajtókat a termékeikhez, a hardvergyártók egy része nem élt ezzel a lehetőséggel. Emiatt a különböző Linux-disztribúciókba szép fokozatosan beszivárogtak a tulajdonosi meghajtóprogramok. Mint a ZDNet írja, az Arch Linux és a Fedora már rég rálépett erre a kompromisszumos útra, sőt az Ubuntu és a Linux Mint olyan elemeket is tartalmaz (pl. multimédiás kodekek), melyek nem is létfontosságúak.

A Debian az utolsó ellenállók egyike volt. A döntés érinti a már említett társadalmi szerződést is, amelyet viszont csak háromnegyedes többséggel lehet módosítani. A szavazáson ez is összejött, mégpedig meglepő módon könnyen.
 

Töretlen a népszerűsége

A Linuxot a felhő ma már megkerülhetetlenné tette (de Linux az alapja az Androidnak is). Mint az EnterpriseAppsToday gyűjtéséből kiderül, ma a professzionális fejlesztők 47 százalékának Linux az elsődleges operációs rendszere. A világ top 1000 weboldalának fele mögött Linux fut. A webes világban egyébként az Ubuntu a legnépszerűbb disztribúció.

Desktopon ugyan a futottak még kategóriában szerepel (2 százalék körüli részesedés). Ellenben a világ 500 legerősebb szuperszámítógépének többségén Linux fut.

Ami a választási lehetőséget illeti: kb. 600 disztribúció kering a világban.


Ez már nem az open source alapítóinak a Debianja. A most aktív Debian-felhasználók elsöprő többségének nincs baja egy ilyen döntéssel. A ZDNet ezzel kapcsolatban idézi Leah Rowe-t, a nyílt forráskódú Libreboot és OSBoot vezető fejlesztőjét, aki szintén a döntés mellett volt: "A szabadság nagyon is kívánatos és üdvözlendő lenne egy olyan világ, ahol mindenki kizárólag szabad szoftvert használhat. Mi azonban még nem ebben a világban élünk."

Az új, tulajdonosi szoftverekkel turbózott Debian Linux 12 jövőre érkezik. Bár szűkül a kínálat, még maradt alternatíva azoknak, akik továbbra is ragaszkodnak a száz százalékban open sorce kódhoz. Ilyen például a Debian-alapú PureOS vagy az Ubuntu-alapú Trisquel. Azt persze nem lehet tudni, hogy ezek az operációs rendszerek meddig maradnak "tiszták".

Piaci hírek

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.