Az Apple március végén jelentett be nagy csinnadratta közepette egy sor olyan új szolgáltatást, amelyektől praktikusan azt várja, hogy a fogyasztóit immár ne csak eszközökkel, de a szórakozás mindenféle formájával is ő szolgálhassa ki. Ennek a szellemiségnek a mentén érkezik az átfazonírozott Apple TV, illetve valamikor ősszel startol az igazi bombának ígérkező Apple TV Plus. A nyomtatot sajtót a szintén átalakított Apple News, plusz a havi alig 10 dollárért kínált prémium előfizetéses modell, a News+ fedi le. Utóbbiról érkeztek most friss adatok nevük elhallgatását kérő bennfentesektől.

Ha így nézzük, sok; ha úgy, akkor kevés

A több mint 300 kiadvány korlátlan böngészését lehetővé tevő alkalmazással kapcsolatban a The New York Times készített egy terjedelmes beszámolót. A lap anyagának megállapításait érdemes annak figyelembevételével olvasni, hogy egyike azon jelentős amerikai sajtótermékeknek, amelyek köszönettel nem kértek az Apple partneri ajánlatából. Mindenesetre a cikkben megszólaltatott források szerint az első két nap bő 200 ezer előfizetőt hozott Cupertinónak.

Ez egyfelől szép teljesítmény, hiszen a korábban felvásárolt, hasonló koncepcióval működő Texture-nek nagyjából ennyi előfizetőt sikerült verbuválnia a teljes eddigi működése során. A korábban független alkalmazást májustól egyébként meg is szűnteti az Apple, mivel a News+ mellett okafogyottá vált.

Ugyanakkor a 200 ezer fős start egyáltalán nem tűnik annyira impresszívnek, ha hozzátesszük, hogy globálisan majdnem 1,5 milliárd almás eszközön (számítógép, telefon, táblagép) lehet igénybe venni a cég új csomagját. Ráadásul első körben nem is kell fizetni, vagy bármi módon elköteleződnie a feliratkozóknak, hiszen a 30 napos kipróbálási periódus végig minden további nélkül lemondhatják a szolgáltatást. Az tehát egyelőre egy nagy kérdőjel, hogy szűk egy hónap múlva mennyi marad ezekből a kezdetben lelkes érdeklődőkből.

Sokan osztoznak rajta

A szűk 10 dollláros havi díjból az Apple a felét tartja meg, a többit pedig olvasottsági alapon osztja szét a csatlakozó kiadványok között. Ez meglehetősen bizonytalanná teszi a kiadók számára, hogy milyen bevételekkel számolhatnak a partnerségből. Ha a gondolatkísérlet kedvéért teljesen hasonló statisztikákat hozó lapookkal számolunk, akkor az említett 200 ezres előfizetői tábor havonta 3500 dollárt sem hoz egy magazinnak, ami a versengő címeket tekintve kerekítési tételnek sem elég a költségvetésükben.

Ennek ellenére a csatlakozó kiadók tulajdonosai igyekeznek pozitívan nyilatkozni. Egyesek például nemhogy nem tartanak attól, hogy ezzel kannibalizálják saját előfizetői bázisukat, hanem új direkt előfizetői kör megnyerésében reménykednek. A nagy kimaradók, köztük a már említett The New York Times mellett pélául a The Washington Post irányítói viszont úgy vélik, hogy bármiféle közösködés a nagy technológiai vállalatokkal hosszú távon csak utóbbiak számára hozhat hasznot. Egy-két éven belül kiderül, melyik társaságnak van igaza.