Kínában ugyan visszaszorult, de Indiában megtalálta számítását a távol-keleti gyártó. Csak szeptemberben 10 millió telefont értékesített.
Hirdetés
 

Végre egyenesbe jönni látszik a kínai gyártó, a legfrissebb eredmények legalábbis ezt mutatják. Lej Dzsün (Lei Jun), a vállalat vezérigazgatója elárulta, hogy az első őszi hónap során több mint 10 millió okostelefont értékesítettek, egyéni rekordot érve el ezzel. Olyan nagy a kereslet a készülékek iránt, hogy nagyobb készletet továbbra sem tud felhalmozni a gyártó, dicsekedett a CEO, vagyis amit legyártanak, azt szinte rögtön el is adják.

Nehéz 3 éven vannak túl

2014-ig szárnyalt a kínai vállalat, ám az évtized közepére megroppant a töretlennek hitt fejlődés. 2015-ben ugyanis "csupán" 70 millió mobilon adott túl a Xiaomi – miközben korábban még 100 milliós darabszámot prognosztizáltak.

A visszaesés okai között szerepelt egyrészt a kínai piac általános gyengélkedése, ami egész 2015-re jellemző volt. Másrészt a Xiaomi nulláról való rohamos fejlődését erre az évre tudta megállítani a helyi konkurencia (Huawei, Lenovo), ezzel együtt a telítődő, túlterhelt kínai piac sem tett jót az addigi dinamikának. Végül az akkor még mindössze 5 éve piacon lévő cég külföldi (India, Brazília) törekvései sem hozták a várt eredményeket.

Ez a gyengélkedés aztán tavaly is megnehezítette a Xiaomi életét. Míg korábban a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártójaként tartották számon, ezt a titulusát később elvesztette, elsősorban a hátországának számító kínai piacon való visszaesés miatt. Kénytelen volt tehát új területeket keresni és találni magának, ez lett India és Kelet-Közép Európa.

Ugyan az idei második negyedévben is a Samsung adta el a legtöbb okostelefont ebben a régióban - az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal többet, 4,9 millió eszközt szállított a térségbe -, a vezető ötösfogatba bekerült a Xiaomi. Ráadásul egyből a negyedik helyre rakétázott, pedig csupán egy éve van jelent a régióban intézményesített formában is. A második negyedévben 1,1 millió okostelefon szállított Közép-Európa keleti felébe, ezzel mindjárt megszerezte a piac 7 százalékát. A legkeresettebbek az olcsóbb Redmi kategória modelljei, ez is mutatja, hogy a térség országai továbbra is különösen ár-érzékenyek. A Redmi 4-ből például több mint 350 ezer darabot vettek át a kereskedők.

Emellett az indiai piac segítette a Xiaomi feltámadását. Ezt az olyan olcsó modelljeinek köszönheti, mint az Mi A1, melyet kifejezetten a fejlődő piacok árérzékeny felhasználóinak fejlesztett a kínai vállalat.

Legyőzhetetlen triumvirátus?

Furcsa üzletpolitikája tartja a víz felszínén a céget. Amint azt Hugo Barra, a vállalat egykori alelnöke még tavaly elárulta: "gyakorlatilag haszon nélkül értékesítjük okostelefonjainkat. Akár 10 milliárd darabot is eladhatnánk, mégsem keresnénk rajta egyetlen centet sem."

Míg a gyártók többsége (kivéve az Apple-t) döntően egyszeri bevételekre számít, egy-egy készülék eladását követően a következő példány értékesítéséig nullához közeli további bevételre téve szert az okostelefonjait választókból, addig a Xiaomi a kapcsolódó szolgáltatásokból finanszírozza a vállalat működését. Emellett az okosotthon koncepciót meglovagló készülékei és szoftveres ökoszisztémája révén vár profitot.

Ez azonban az elsőséghez közel sem elég, a dobogó első három helyét továbbra is a Samsung, az Apple és a Huawei foglalja el. Utóbbi egyébként annyit erősödött – köszönhetően havi átlag 12 milliónyi eladott okostelefonjának -, hogy júniusban és júliusban több készüléket tudtak eladni, mint az Apple. A tavalyi akkumulátorbotrányban megroppant Samsung dominancia viszont újfent megingathatatlannak tűnik; a cégvezetést kísérő botrányok ellenére őrült tempóban termeli a pénzt a dél-koreaiak mobiltelefonos részlege.

Mobilitás

Megint úgy meghekkelték a netet, hogy nem tudni, valóban meghekkelték-e

Merthogy egyáltalán nem biztos, hogy meghekkelték. Az is elképzelhető, hogy több nagy amerikai cég teljes adatforgalma egy ideig azért folyt át egy orosz szerveren, mert valaki bénázott.
 
Hirdetés

Üzleti sikerek az unalom ellen

A budapesti gasztroforradalom két jellegzetes vállalkozását, a Budapest Bakeringet és a Budapest Makeryt egy képzőművész alapította, ám a sikerhez nagy szükség volt a digitális technológia teremtette lehetőségekre is.

Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.