Szinte mindenkivel előfordult már, hogy leejtette telefonját, aminek kijelzője pókhálósra törve adta meg magát az örökkévalóságnak. Azon ritka alkalmak egyike, amikor mindannyian visszasírtuk régi Nokia készülékeinket.

Ipari gyémántok a mobilok szolgálatában

Persze régóta ismert probléma ez a gyártók számára is, akik előszeretettel alkalmazzák a Gorilla Glass nevű extra réteget. Akinek még ez sem elég, az választhat további kijelzővédő fóliát telefonjára, de írtunk már zafírkristályos megoldásról is. 2016-ban beszámoltunk az Akhan ígéretes fejlesztéséről: a gyártó szerint ipari gyémántgyártás révén a természetben található legerősebb anyag adhatja a mobilok kijelzőjének meg azt a védelmet, amire mindenki vágyik.

A korábbi tervek alapján a technológia már 2017 végére rendelkezésre állt volna, most azonban azt állítja az Akhan, hogy jövőre tud sorozatgyártásban is értelmezhető mennyiséget előállítani. A gyártó korábbi közlése szerint a termelés felfuttatását követően 10-30 millió telefon számára elegendő mennyiségű gyémántkijelző előállítására lesznek képesek. A viselhető elektronikai eszközök tekintetében lényegesen kisebb tételben gondolkodnak: valamivel kevesebb mint egymillió gyémántüveget fognak tudni előállítani okosórák és okoskarkötők számára.

Az új megoldás hatszor erősebb és tízszer keményebb lehet a hagyományos kijelzők teljesítményénél. Ez a fizikai behatások mellett a szennyeződésekkel és vízzel szembeni ellenállóságra is jótékony hatással van. Jó hővezető képessége miatt pedig a mögötte rejlő elektronika hűtésében is szerepet játszhat.

Nanokristályok

Az Akhan gyémántüvege nanokristályos mintát használ, ami véletlenszerűen elrendezett kristályokra épít, ahelyett, hogy a kristály síkjaiba rendeznék el őket. Ez a kialakítás megakadályozza a mély repedések létrejöttét és megóvja az alatta levő anyagokat a fizikai sérülésektől.

A Miraj Diamond Glass névre keresztelt termék laboratóriumban növesztett gyémántjai révén minden eddigi megoldásnál jobb védelmet kínálhat. Ráadásul, ahogy a Gorilla Glass is, más anyagok tetejére illeszthető külső, vagy belső védő rétegként.

Aktívan tesztelik a technológiát az eszközgyártókkal, közölte az Akhan vezetője, Adam Khan, aki viszont nem kívánta felfedni a cégek nevét. Elmondása szerint a partnerek stressz-tesztnek vetik alá a gyémántüveg erejét, hogy biztosak legyenek annak elektromos vezetőképességében, melyre szükség van az ujjak vezérelte érintőkijelző probléma nélküli működéséhez.

Mielőtt tömeggyártásba kerülne az eljárás, még le kell győzni pár akadályt. Például olyanná kell alakítani a technológiát, hogy a gyémántréteg felvitelekor a kristályok egyenletesen terüljenek el a védendő felület felett. Emellett minimalizálni kell a gyémántüveg tükröződését. A túlságosan tükröződő felületek ugyanis a fényerő növelésére késztetik a felhasználókat, ami viszont jól mérhető negatív hatással van az egy akkumulátortöltéssel elérhető üzemidőre.

Sem elterjedt, sem olcsó nem lesz

Megjelenését követően sem lesz általánosan elterjedt a technológia, annyira legalábbis semmiképp, hogy úton-útfélen gyémántkijelzős készülékekbe botoljunk. Azt az Akhan ugyanis leszögezte, hogy noha több gyártóval is tárgyalnak, csak egyetlen céggel fognak megállapodni az okostelefonok és eggyel az okosórák piacán. Részben a közel sem végtelen készletek miatt, részben pedig azért, hogy exkluzivitást nyújthassanak a kiválasztott partnereknek.

Vélhetően nem lesz olcsó sem az extra védelmet nyújtó réteg alkalmazása. Habár árat egyelőre nem közölt a gyártó, és az ipari gyémánt előállítása olcsóbb, mint a természetben előforduló változatok csiszolt, ékszerekben felhasznált változatai, ettől függetlenül minden bizonnyal megdrágítja majd az ezzel ellátott készülékeket alkalmazása.