Szeptemberben lezárulhat az a több éve húzódó per, amelyet az Oracle indított a Rimini Street nevű vállalat ellen, és amelynek tárgya a Rimini üzleti gyakorlata, valamint az Oracle szoftvereihez kötődő jogok megsértése.

Két fontos adat, ami pontosan rávilágít, miért is perel az Oracle: a vállalat június végén zárul negyedévében összesen 10,7 milliárd dollárt keresett. Ebből azonban 4,7 milliárd dollár a licencfrissítésekből és a terméktámogatási szolgáltatásból származik. Ez már van akkora összeg, hogy érdemes legyen perre menni. Az SAP legutóbbi lezárt negyedévében a bevételeinek mintegy fele, 2,5 milliárd dollár jött ebből a tevékenységéből.

Olcsóbbak, mint az Oracle

A Las Vegas-i székhelyű alperes Rimini Street céget 2005-ben alapították arra, hogy Oracle és SAP rendszereihez nyújtson támogatást. A cég honlapján a legfontosabb hívószó: 50 százalék. Ennyivel olcsóbb díjakért nyújtja a szolgáltatást a gyártóknál, és emellett azt is beígéri, hogy a felhasználók akár a teljes támogatási költségek 90 százalékát is megtakaríthatják 10 éves időtávval számolva. Bár a 600 főt foglalkoztató vállalat több szoftverszállító termékeihez is nyújt támogatást, bevételeinek 80 százalékát az Oracle-rendszerek adják.

Van kereslet a Rimini szolgáltatására. Az Európában és a Távol-Keleten is jelen lévő cég honlapján található információk szerint több mint ezer ügyfelük van, és nincs gondjuk azzal sem, hogy új ügyfeleket találjanak. A The Wall Street Journalnak nyilatkozó informatikai vezetők két indokot hoztak fel arra, hogy miért szerződtek a Riminivel. Az egyik indok – erre hivatkozott például a Valspar Corp. festékgyártó vállalat CIO-ja – hogy az Oracle terméktámogatási szolgáltatása nagyon drága, emellett nagyon lassan reagál a felhasználók problémáira.

A másik kulcselem, hogy egyes ügyfelek attól félnek – és ezért pártolnak inkább a Riminihez –, hogy az Oracle néhány korábbi kiadású szoftverére nem fog teljes körű támogatást nyújtani, és arra kényszerülnek, hogy újabb kiadásokat vegyenek meg. Ez azonban sokszor újabb implementációs és hardverköltségeket is generál. Érdekes módon ez utóbbival kapcsoltban a CIO-k csak név nélkül voltak hajlandók elmondani a véleményüket a lapnak.

Egy kereskedő cég CIO-ja egyébként el is mesélte a hátterét, hogy ők miért szerződtek a Riminivel. Mint mondta, megszűnt egy Oracle termék támogatása. Az Oracle azt javasolta a vállalatnak, hogy váltson az új verzióra. Csakhogy az új verzió nem nyújtott olyan pluszokat, amiért nekik megérte volna a váltás, amivel ráadásul új hardverekre kellett volna vásárolniuk, és húzósak lettek volna az implementációs költségek is.

Akkor a Rimini a jó fiú?

A Rimini és az Oracle közti per jó ideje húzódik. Az első összecsapás még 2010-re tehető, amikor is az Oracle gyakorlatilag ugyanazért perelte a Riminit, amit egyszer már az SAP-val a német szoftvercég által felvásárolt TomorrowNow üzleti gyakorlata miatt lejátszott. A TomorrowNow ugyanolyan, ún. third party támogatást nyújtó cég volt, mint a Rimini Street. (Nem mellesleg az SAP által 2005-ben felvásárolt szolgáltató cég társalapítója jelenleg a Rimini Street vezérigazgatója.)

Az Oracle azzal vádolta a TomorrowNow-t, illetve az SAP-t, hogy nem létező ügyfelek nevében töltött le dokumentációkat és szoftvereket az Oracle támogatási oldalakról. Az SAP végül elismerte az esetet, így végül a per a két cég közötti kiegyezéssel zárult.

Nagyon úgy tűnik, hogy most is hasonló a probléma. Azt már sikerült elérnie az Oracle-nek, hogy a Rimini ne hosztolhassa ügyfeleinek az Oracle szoftvereket.

Csakhogy a helyzet mégis más. Az SAP az egész TomorrowNow-felvásárlással elsősorban az Oracle-ügyfelek megszerzésére törekedett, de hosszabb távon nyilván nem volt/nem lehetett célja, hogy Oracle-rendszerekhez nyújtson támogatást. A Rimini Street azonban épp arra építi az üzleti modelljét, hogy mások ügyfeleit segíti, de csak támogatással.

Ez azonban most különösen fáj az alkalmazásszállítóknak – mind az Oracle-nek, mind pedig az SAP-nak. Ezek a vállalatok ugyanis épp a felhős vállalattá válás keserves hónapjait-éveit élik. Eközben csökken vagy jó esetben stagnál az új licencek értékesítéséből származó bevételük, amit egyelőre csak részben ellensúlyoznak a valóban dinamikusan bővülő felhős üzletek. Ezért különösen a fontosak a bevételeiknek amúgy is jelentős hányadát adó és általában stabil támogatási bevételek, melyek biztosítják az átmenet alatt a pénzügyi biztonságot.

Ezt mondja a szakértő

Mivel a per alapvetően a szoftverlicencek és a szoftverekhez kapcsolódó, szerzői joggal védett anyagok felhasználása körül forog, megkérdeztük a téma hazai szakértőjét, az IPR-Insights License Consultingot.

Mint a cég szakértője, Repkényi Balázs írta, a Rimini Street szolgáltatása önmagában teljesen legális, ugyanis a végfelhasználó bármilyen partnert megbízhat rendszerei üzemeltetésével, akit  arra alkalmasnak gondol. Az üzemeltetési szaktudás nem tárgya a licenceknek és/vagy az Oracle terméktámogatási csomagjának, azzal bármilyen független fél rendelkezhet, és kamatoztathatja bármilyen – megfelelően licencelt – ügyfél számára. Éppen ezért a lényegi kérdés nem is ez, hanem az, hogy az üzemeltetés keretében milyen műszaki tartalomhoz jut a végfelhasználó, azaz az Oracle programok hibája esetén van-e lehetőség a gyártó által kiadott, ügyfél által megszerzett termék javítására, az elkészült javításokhoz való hozzáférésre.

Erre a válasz az, hogy az ügyfél csak az addig az időpontig kiadott tartalmakat jogosult megszerezni és alkalmazni, ameddig az Oracle-nél fenntartotta a terméktámogatási szolgáltatást, viszont ezekre a javításokra, frissítésekre – örökös licencek esetén – örökös jogot szerez; azok nem vesznek el a támogatás lemondásával.

Az Oracle esetében élő gyártói terméktámogatás hiányában a végfelhasználónak kizárólag a licencvásárlást követő egy éven belül van lehetősége az észlelt hibák bejelentésére, amelyekre az Oracle saját elbírálása alapján vagy ad, vagy nem ad javítást.

A független üzemeltető partner az Oracle partnerség keretében ugyan jogosult hozzáférni a terméktámogatási tartalomhoz, de nincs joga azokat az ügyfélnek átadni, amennyiben az ügyfél azok felhasználására nem szerzett jogot.

A magyar szoftverlicenc-szakértő vállalat még annyit tett hozzá, hogy bár nincs tudomásuk itthon hasonló gyakorlatról, ügyfeleik körében már voltak olyanok, akik érdeklődtek a lehetőség iránt.