A digitalizációnak az üzleti életre gyakorolt jövőbeni hatásáról tartott előadást nemrégiben Budapesten a Cisco Közép-Európa 17 kiemelt országáért felelős alelnöke. Michael Ganserrel a rendezvény szünetében beszélgettünk egyebek mellett a néhány hónapja új vezetés alatt álló cégnél bekövetkezett változásokról. Szó esett az Apple-lel és az Ericssonnal tervezett stratégiai partnerségről, de még az európai menekültkérdés is napirendre került.

Bitport: Meglepő előrejelzés hangzott el az előadásában. Azt állítja, hogy a következő öt évben a ma működő vállalatoknak akár a 40 százaléka is eltűnhet vagy marginalizálódhat, ha nem figyel a digitalizáció hatásaira...

Michael Ganser: A Cisco egy svájci kutatóintézettel készíttetett egy felmérést, amelyben tizenkét iparág közel ezer cégvezetőjét kérdezték meg a digitalizáció hatásairól. Az ebből készült jelentés fontos megállapítása, hogy ez a folyamat minden korábbi trendnél gyorsabban alakítja át az üzleti környezetet, és azt is, hogy ennek nyomán a továbbra is hagyományosan gondolkodó vállalkozások 40 százaléka szorulhat ki részben, vagy teljesen a piacról.

Ennél is megdöbbentőbb azonban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők 45 százaléka mindezek ismeretében egyelőre mégis kivár a stratégiaváltással, megvárja mit lépnek a nála aktívabb versenytársak. És, hogy mit lehet ez ellen lépni? Azt amit a megkérdezett vezetők negyede – proaktívan gondolkodni.

Bitport: A nagyléptékű változások idén a Ciscot sem kerülték el. Nyár óta új vezető irányítja a céget. Mi működik mostantól másképpen a vállalatban?

M. G.: A múltban is a folyamatos változások jellemezték a céget, és ezt követi az új vezetés is. Eddig azonban inkább a technológiában vittünk véghez változtatásokat, az új vezetés viszont azt vallja, hogy a változásoknak már az üzleti modellekben is végbe kell menniük, és a változásokat már nemcsak a technológiai cégek diktálják.

Az új vezérigazgató, Chuck Robbins belülről érkezett, jól ismeri a céget, az értékesítésben dolgozott, így kellően vevőfókuszú, "a customer first" elvet a jövőben még inkább vallja. Változott a vezetési stílus is, az új CEO lecserélte a topmenedzsmentet, amely ma már nem hagyományos boardként – vagyis individuumok igazgatóságaként – működik, hanem elvárás, hogy csapatban gondolkodó felsővezetőként tevékenykedjenek.

Bitport: Német és svájci Cisco-leánycégek egykori vezetőjeként, illetve a 17 meghatározó európai országot tömörítő térség  irányítójaként, hogyan látja, változik-e, s ha igen, milyen irányban a kontinens szerepe a Ciscon belül?

M. G.: A legfőbb piac a jövőben is az Egyesült Államok marad, de Európa is egyre fontosabb a cég számára, amihez minden támogatást igyekszik megadni. A régi vezető, John Chambers nagyon nyitott volt ránk, az új vezetésről e tekintetben még korai véleményt alkotni, de az európai pozíciók erősödését mutatja, hogy ma már a legtöbb európai topmenedzseri pozíciót helyi vezetők töltenek be, nem pedig amerikaiak.

Bitport: Európa ön szerint hol tart a digitalizációra való felkészülésben?

M. G.: A társadalmi környezetnek és a cégeknek a siker érdekében együtt kell mozognia, vagyis nemcsak a vállalatoknak, hanem a településeknek is fejlődniük kell. Ez már számos országban megindult, formálódnak az okos városok. Jó példa erre Hamburg, Barcelona vagy Koppenhága, melyek nagyon dinamikusan fejlődnek. Jó mederben vannak már a globálisan gondolkodó európai székhelyű vállalatok is, amelyek készülnek a dolgok internetének (IoT) a korszakára, a szerint alakítják üzleti modelljüket. Ide sorolható a Bosch, az európai autógyárak és néhány kiskereskedelmi nagyvállalat is. Szükség van azonban a kormányok megfelelő hozzáállására, hogy a digitalizáció társadalmi szinten az életminőség javulását is szolgálja.

A pozitív hozzáállásra most talán sokak meglepetésére az a Franciaország szolgáltathat példát, amelyet eddig úgy ismertünk, hogy lassú a reformokban, lassú a cselekedetekben. Francois Holland elnök azonban személyes küldetésének tartja, hogy Franciaország az élére álljon Európa digitális átalakulásának.

Michael Ganser
A szakember 1996 óta dolgozik a Cisco kötelékében. 1996-tól négy éven át vezette a svájci leányvállalatot. 2000-ben alelnökként vette át az európai és közel-keleti térségben az értékesítés és a szolgáltatások irányítását, majd pedig Közép-Kelet-Európa piacaiért felelt. 2005-től négy éven át a német leányvállalatot irányította, majd újból regionális szerepkört kapott. 2013-tól hozzá tartoznak az Internet of Everything témák is az EMEA régióban és Oroszországban.

Ebben a Cisco partner. Dollár százmilliókat fektettünk már eddig is franciaországi startupokba, az ottani hálózati akadémia rendszerünkben több mint egymillióan tanulnak a következő 2-3 évben. Segítünk a kormánynak a közigazgatás digitalizációjának a felgyorsításában is.

Németországban az év elején tárgyaltunk Merkel kancellárral, hogyan tudnánk bekapcsolódni a németek által meghirdetett Industrie 4.0 programba. Néhány hete nyitottunk Berlinben egy innovációs központot a gyártó, közlekedési és a logisztikai ipar számára, ahol a vevők közvetlen kapcsolatba léphetnek nemcsak a Cisco mérnökeivel, hanem a startupokkal vagy akár az egyetemekkel is.

Bitport: Az európai terveket mennyiben befolyásolja a menekültkérdés?

M. G.: Leginkább Németországgal tudunk közösen gondolkodni. Kormányszintű tárgyalások folynak arról, hogyan enyhíthető a befogadottak megfelelő képzésével a német gazdaság munkaerőhiányának egy része. A képzésben is kritikus kérdés a nyelvtudás, amire megfelelő választ adhat a Cisco hálózati akadémia. A legkorszerűbb digitális ismereteket tanító rendszer az egzotikusabb nyelveken is elérhető.

Humanitárius szempontból is fontosnak tartjuk a menekültkérdés rendezését, az alkalmazottaink önkéntesként segítenek a menekülttáborokban, ahová a Cisco internetet is visz. A németországi befogadó központokban már felállítottunk speciális konténereket, ahol az egészségügyi problémákkal jelentkező menekültek videokonferencián keresztül léphetnek kapcsolatba egyfelől egy tolmácsszolgálattal, másfelől a legjobb európai digitális kórházak orvosaival. Hasonlók felállítását tervezzük Görögországban is.

Bitport: A Cisco növekedését eddig főként az akvizíciók jellemezték. Most mintha elmozdulna a cég a stratégiai partnerség irányába is, erre utal a közelmúltban két ilyen jellegű megállapodás, melyet az Ericssonnal és az Apple-lel kötöttek. Mi lehet ezek hozadéka hosszabb távon?

M. G.: Előbb pontosítanék, az első számú stratégiai növekedési eszköz mindig is a kutatás-fejlesztés volt, és ez lesz a továbbiakban is. Második helyen állnak az akvizíciók, amelyeket a cég a jövőben is folytatni kíván. Harmadik a partnerség, ami azonban a korábbiakhoz képest már jóval mélyebb együttműködést takar, olyat, amilyet legutóbb az Ericssonnal és az Apple-lel is bejelentettünk. Mindegyik másért jó, az Ericsson a portfolió kiegészítését szolgálja, ezen egy sor új távközlési szolgáltatás indítható el.

Az Apple-lel kötött megállapodás pedig inkább a kollaborációról, a munka mobilitásáról és a proaktivitásról szól, és akkor még nem beszéltünk a negyedik stratégiai elemről, a nyílt fejlesztői platformunkról, illetve a vevővel közös fejlesztés lehetőségeiről az innovációs központjainkban.

Bitport: Az Apple-lel való együttműködésről még viszonylag kevés információ látott napvilágot. Mi itt a fő mozgatórugó?

M. G.: Mivel az Apple világszerte nagyon erős pozíciókat épített ki a mobil eszközökben, a cél, hogy az üzleti megoldásaink minél szélesebb körben váljanak elérhetővé az Apple készülékeken is, legyen szó videokonferenciáról, WebExről vagy másról. Ezek valamilyen szinten eddig is elérhetőek voltak az iPhone-okon, iPadeken, de ezt most jóval egyszerűbbé, felhasználóbarátabbá kell tenni, javítani kell a mobil munka élményét. Közös fejlesztésekben is gondolkodunk.

Bitport: Első hallásra sokkal inkább úgy tűnt, hogy az Apple együttműködéssel a Cisco fel akarja éleszteni üzleti tabletjét a Ciust. Logika is lenne benne, hiszen átrendeződésben van a táblagépek piaca, egyre jobban előtérbe kerülnek az üzleti célú eszközök...

M. G.: Ezt a felvetést önön kívül a családomon belül hallottam még, a hír hallatán az egyik fiamnak is rögtön ez ugrott be. Ez azonban nem így van. Mi már rájöttünk, hogy valódi értéket nem a végfelhasználói eszközök gyártásában tudunk felmutatni, nem ez a mi bizniszünk.

Bitport: Másfél éve vezércsere zajlott a hazai leánycégnél is. Hogyan váltotta be a hozzáfűzött reményeket a Cisco Magyarország első női vezetője?

M. G.: Voltak nehéz éveink a magyar piacon, de most ismét nagyon bizakodóak vagyunk, látjuk a kedvező fordulatot. Jót tesz a már említett vevőfókuszt minden korábbinál fontosabbnak valló cégnek a női váltás. A férfi irányítású cégeknél általában a terméket akarják eladni a vevőnek, a női vezetők érzékenyebbek, nyitottabbak arra, hogy megértsék, ténylegesen mit is akar a vevő. Jót tett a magyar leányvállalatnak az is, hogy Horváth Krisztina a banki szektorból jött, amit a Cisco a jövőben még inkább az egyik kulcspiacnak tart.