Érdeklődéssel olvastam egy minap megjelent tanulmányt Digital Vortex avagy How Digital Disruption Is Redefining Industries címmel, melyet a Global Center for Digital Business Transformation nonprofit társulás készített  idén júniusban.

A téma egyre aktuálisabb. Évek óta ismert jelenségről, vagy inkább jelenségcsoportról van szó, melynek hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Nagyon szemléletes a tanulmány címe: valóban egy olyan örvényről van szó, mely előbb-utóbb minden üzleti területet elér – ugyanúgy, ahogy mindennapi életünket is folyamatosan átalakítja.

Mindenkit magával ragad

Azért is szemléletes az örvény képe, mert miközben a szélein a változások talán alig érzékelhetőek, az örvény közepe felé azonban exponenciálisan felerősödnek. Így észrevétlenül ér el olyan szívóerőt, amellyel szemben már tehetetlenek vagyunk. Ha egy cég talpon akar maradni, kénytelen használni digitális technológiákat és új üzleti modelleket. A digitális átalakulásnak, ennek a jelenleg világszerte erősödő trendnek az egyik kulcseleme az exponenciális változás. Márpedig a technológiai fejlődés, és így annak sebessége a Moore-törvény értelmében 18 havonta megduplázódik. Ez kettő hatványát jelenti, aminek az erejét már több ezer éve ismeri az emberiség – bár a mindennapi életben nem igazán értékeljük.

Pajor Gábor
üzleti intelligencia szakértő,
Informatikai Kockázatkezelési és Tanácsadási Szolgáltatások, EY

Az idézett tanulmány alapján (a felmérésben megkérdezettek 43 százaléka nincs meggyőződve a veszélyességéről és csupán 25 százalékuk próbál felkészülni az átalakulásra) úgy tűnik, hogy az elemzők, jövőkutatók, IT-megoldásszállítók és tanácsadók komolyabban veszik a felkészülést és az átállást a digitális korra, mint az üzleti döntéshozók - annak ellenére, hogy a digitális átalakulás jelentős hatásai már évek óta láthatóak.

Például a Fortune 500-s lista tagjainak 52 százaléka kicserélődött 2000 óta, oxfordi jövőkutatók szerint pedig a ma ismert munkahelyek 45 százaléka, azaz csaknem fele(!) van az USA-ban közvetlen veszélyben a technológiai fejlődés következtében.

Ne feledkezzünk meg a startupokról sem, amelyek arról (is) híresek, hogy fenekestül forgatják fel a bejáratott üzleti megoldásokat, feszegetik a meglévő piaci kereteket és akár a törvényi szabályozás átgondolására késztetnek (pl. Google, Uber, Airbnb). Emellett jelentős bevételekre, profitra tesznek szert. Mindehhez nem csinálnak mást, mint a technika és technológia adta lehetőségeket nem a megszokott módon, hanem kreativitásuknak szabad utat engedve, a lehető leghamarabb alkalmazzák.

Egyre többen – és egyre olcsóbban – képesek learatni az internet (mindent mindennel összekapcsolni), a közösségi hálók (sokkal többet osztunk meg magunkról a környezetünkkel) és a mobil alkalmazások (a telefonod mindig tudja, hogy hol jársz, és arról is sokat tud, hogy épp mit csinálsz) adat-cunamijának eredményeit. Azaz: adatból információt, abból pedig üzleti értéket állítanak elő, és ehhez igazítják üzleti modelljeiket is. Nem egy elképzelt modellt követnek, hanem a modell alkalmazkodik a tevékenységeikhez, piaci céljaikhoz. Így jönnek létre új modellek.

A lehetőséget és az adatfeldolgozás előnyeit már a multik is észrevették, és hagyományos megoldásaikat próbálják az újabb elemekkel kiegészíteni (pl. eCRM, vevőközpontúság fokozása, személyre szabott termelés és kiszolgálás megvalósítása, vagy a technikai-technológiai elemek alkalmazása pl. az autógyártásban), de itt nem csupán erről van szó. A hagyományos üzleti és technológiai megoldások várhatóan nem lesznek elegendőek azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek alapvetően más üzleti modellekkel állnak elő a bejáratott piacokon. Ahhoz, hogy új megoldásokkal találkozzunk – akár termék, akár belső működés tekintetében – nem is kell messzire menni. Itthon és a világban a Prezi, LogMeIn, Ustream a legismertebbek közé tartoznak.

Mit tehetnek a cégek ebben a helyzetben?

A vállalatoknál minden évben – sokszor év közben is – készülnek rövid és hosszú távú üzleti tervek. Ezek alapvető célja a bevételek növelése, újabb piacok meghódítása és a költségek csökkentése. Mindhárom cél elérését segíti a "diszruptív technológiák" és digitális megoldások alkalmazása, de vigyázni kell, mert ez egy erős gyógyszer, amelynek az adagolásától és alkalmazásától függ, hogy az épülésünket vagy a pusztításunkat okozza-e.

A diszruptív technológia nem volt mindig digitális, ma már többnyire az. A lényege, hogy olyan üzleti, piaci megoldásokkal áll elő, melyek az éppen aktuális piaci szereplők, piacvezetők jelentős gyengülését, piacaik elvesztését okozzák.

A digitális átalakulási folyamat ismert veszélyei és lehetőségei mellett tapasztalatom szerint nagy szükség van a helyi adottságok, lehetőségek figyelembevételére, majd ezek ismerete alapján olyan digitális vállalati stratégia kialakítására, melyet a felső vezetők mellett a középvezetők is értenek, és képesek alkalmazni. Ebben a tanácsadó cégek sokat segíthetnek, mivel szinte mindegyikük évek óta foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, olyan nagy mennyiségű iparági tapasztalatot halmoztak fel, amelyek alapján megoldási stratégiáik egyre tökéletesebbek, és ami ennél még fontosabb, naprakészek lehetnek.

A digitális átalakulás ugyanis nem ért véget, éppen csak elkezdődött.