A GSM-R rendszer elkészült: a rádiótornyok állnak, az azokat összekötő optikai hálózat kiépült, a próbaüzem a közel 1000 kilométeren elindul – válaszolta megkeresésünkre a projektért kormányzati szinten felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya.

Bukásra ítélt a projekt?

A közelmúltban részletes cikkben foglalkozott a 444.hu az utóbbi évek és a magyar vasút egyik legnagyobb állami technológiai korszerűsítő beruházásának a nehézségeivel egy kiszivárgott minisztériumi belső előterjesztés alapján. Ahogy az internetes lap fogalmaz, az év elején készült dokumentum lényegében a GSM-R rendszer magyarországi bukását dolgozza fel.

Az Európai Unió hosszú évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy a zavartalan európai kötöttpályás tranzitközlekedés biztosításához egységes, a GSM-R technológián alapuló vasúti közlekedésirányítási rendszert kell bevezetni a tagországokban, amelyek az így kiépülő új kommunikációs hálózattal csatlakozhatnak az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS). A GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszeren egyszerre bonyolítható le a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikáció és a vasúti személyzet hanghívásai.

Magyarország többszöri nekifutásra, ténylegesen csak 2012-ben kezdett a 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott  projekt megvalósításához. A kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t bízta meg a projekt lebonyolításával. A rendszer első ütemét magában foglaló 935 kilométeres szakasz kiépítésére mintegy 25 milliárd forintot lehet(ett) fordítani.  A technológiaváltás után az üzemeltetést a MÁV és a GySEV végezné, a rendszer pedig a magyar állam tulajdona lenne.

A projekt öt nagy beszerzésből áll, ebből a legnagyobb egyedi tétel magának a GSM-R rendszernek a szállítására vonatkozott, amit 2013 végén a Kapsch CarrierCom és MVM OVIT Zrt. alkotta konzorcium nyert el, nettó 14,4 milliárd forintért, és az akkori tájékoztatás szerint 2015 decemberi határidővel. (A 444.hu információi szerint a munka befejezésének határidejét 2015. szeptember 30-ban jelölték meg.) A megbízásból a Kapsch a teljes körű GSM-R technológia, az MVM pedig a háttér-infrastruktúra kiépítését vállalta.

Ketyeg a kötbér, a próbaüzemre fél évet kapott az építő konzorcium 

A 444.hu cikke szerint az építkezéssel már végeztek, a kiépített rendszer viszont nem működik. A hardvereken nem fut biztonságosan a szoftver, illetve ahogy a minisztériumi anyagban fogalmaznak: "folyamatos funkcionalitási és stabilitási problémák" vannak. Az adatátvitel úgy-ahogy működik, de egy csomó kiegészítő funkció (tolatás támogatása, számlázás, stb.) megoldatlan maradt.

A fejlesztési minisztérium lapunknak adott válasza alapján a jelenlegi legfontosabb kérdés, hogy a letelepített hálózatot milyen szabványok alapján mérje, tanúsítsa az erre felkért nemzetközi konzorcium. Az NFM szerint a sajtóba kikerült és félreértelmezett előterjesztés-tervezet a tanúsítás esetlegesen bekövetkező hiányának kezelési lehetőségeit vizsgálja.

"Ha a próbaüzem és a tanúsítás az erre szánt mintegy hat hónap alatt sikertelenül zárulna, az építő konzorcium teljes felelősséggel tartozik a Magyar Állam felé. A megvalósítás menetrendjének biztosítása érdekében rendszeres vezetői egyeztetések zajlanak a felek között. Az eddigi késedelemért a projektet megvalósító NISZ Zrt. több mint 800 millió forint kötbért hívott már le" – áll a fejlesztési tárca lapunknak küldött válaszában.

Már 2015 őszén látszott, hogy késni fog a beruházás befejezése, a projektgazda akkoriban úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az újabb várható határidő 2016. közepe. Azóta már tudjuk, az újabb határidőt sem sikerült tartani. Az MVM – írja a 444.hu – a hibákért a Kapschot teszi felelőssé, mondván, ami az MVM cégén múlott, azt rendben átadták.

Az esetleges kudarc következményei

Kérdéseinkkel megkerestük a Kapschot is, ahol a bécsi központ nem kívánta kommentálni a magyar sajtóban megjelent információkat. Az osztrák cég nem kispályás szereplője ennek a piacnak, a GSM-R üzletágban több mint 50 százalékos részesedésével globális piacvezetőnek számít. Európában többek között a német, a francia és a brit vasutaknak is épített ki ilyen rendszert.

"A magyar projekt viszont a tekintetben még nagyobb jelentőségű a csoport számára, mert Magyarország az első megrendelők egyike, ahová az osztrák cég már a fejlettebb, teljes egészében IP-alapú GSM-R technológiát szállíthatja" – nyilatkozta lapunknak éppen két éve Kari Kapsch, a bécsi központú csoport operatív vezetője, aki akkor még tarthatónak ítélte a szerződésben vállalt határidőt. Sőt arra számított, hogy nagy eséllyel indulhat a cége a második szakaszra kiírandó tenderen is, amit másfél évvel ezelőttre tervezett az állam.

A 444.hu cikke szerint a fejlesztési minisztériumban most azon gondolkodnak, hogy fel kellene mondani a szerződést a Kapsch–MVM párossal, ám kötbérként a megbízásnak legfeljebb a 25 százalékát tudnák visszaszerezni, mert így állapodtak meg velük a szerződés megkötéskor. Ha pedig új közbeszerzésről döntenének, akkor a beruházás tovább húzódna, és a legjobb esetben sem készülne el a rendszer 2018 vége előtt, pedig addigra az eredeti terv szerint már a következő szakaszt kellene csinálni.

A problémát tetézi, hogy a rendszerre épülő szerződéseket már megkötötte az állam, ám a szerződő cégek addig nem tudják elkezdeni a munkát, amíg az első szakasz le nem zárult. Emiatt a késedelem miatt viszont az államnak kellene kötbért fizetnie. Ráadásul ha kudarcba fullad a projekt, az EU is visszakérheti az erre a célra eddig elköltött pénzt.