Hirdetése azonnali eltávolítása mellett döntött a The Guardian, amikor a YouTube-on futó reklámjainak egy része szélsőséges tartalmú videók mellett bukkant fel. Ez, miután a szintén brit The Times beszámolt a történtekről, valóságos menekülőhullámot indított el, és nem csak Nagy-Britanniában. Már az Egyesült Államokban is bőven akadnak olyan hirdetők, akik visszamondták a Google-lel kötött megállapodásaikat. A riadalom érthető: a vállalatok attól félnek, hogy a videomegosztó szolgáltatás üzemeltetője nem tesz eleget márkáik online megvédéséért.

Mindenkinek kínos

Habár a YouTube kapcsán bukkant fel a jelenség, az voltaképp minden, reklámok megjelenítéséből (is) élő szolgáltatót keményen sújthat, ahol a tartalom nincsen szoros ellenőrzés alatt. A Google részlegét azonban igazán súlyosan érinti a trend: a piaci szereplők olyan óriásai döntöttek a hirdetési lehetőség felfüggesztése mellett az elmúlt héten mint az AT&T, a Coca-Cola vagy a Walmart. Indokuk megegyezett a The Guardianéval: reklámjaik gyűlöletbeszédet, terrorizmust vagy rasszizmust támogató videók mellett is megjelentek.

Ugyan bocsánatot kért a Google, és megígérte, hogy lépéseket tesz a hasonló szituációk elkerülése érdekében, egyben arra is rámutatott, hogy mekkora feladatot jelent a videomegosztón megjelenő tartalmak átvizsgálása. Ez azonban nem nyugtatta le hirdetőit, akik attól tartanak, hogy a számukra kellemetlen kontextusban felbukkanó hirdetéseikre előbb-utóbb lecsap az internetezők erre fogékony része és a közösségi médián keresztül fogja terjeszteni a márkanevet megtépázó együttállásról készült képernyőmentéseket.

Nem várt lehetőség

A The Guardian, a The New York Times és a hasonló újságok folyamatos költségvetési présben kénytelenek dolgozni, állásokat megszüntetni, költségvetést csökkenteni, hogy elkerüljék az ingyenes tartalomra vágyók és a hirdetési piac feletti ellenőrzésük elvesztése miatt egyre fenyegetőbben jelentkező veszteségeket. Az online reklámok már rég nem jelentenek akkora támaszt számukra, mint egy évtizede, hiszen a Google és a Facebook gyakorlatilag letarolta ezt a területet.

Éppen ezért a tartalomtulajdonosok krémje számára nem feltétlenül jön rosszul a YouTube-ot érintő hirdetői elpártolás. Ezzel ugyanis esélyük nyílik arra rámutatni, hogy mennyire eltávolodott az online hirdetések üzenete a körülötte levő környezet tartalmától. Sok mozgásterük azért még így sincsen az érintetteknek; még a The Guardian is csak félig fordíthatott hátat a Google-nek. A brit hírportál továbbra is használja az amerikai keresőóriás AdX hirdetéscserélő rendszerét saját weboldalán, ezzel kényszerűen elismerve, hogy nem tudja magát függetlenné tenni a Google-től a hirdetői ökoszisztémában.

Zsarolási potenciál

Minden ígérete ellenére a keresővállalat továbbra sem tud betonbiztos módszert garantálni hirdetői számára abban a tekintetben, hogy márkáik nem fognak megjelenni megkérdőjelezhető tartalmak mellett a Youtube-on vagy más, Google reklámokat kiszolgáló szájtokon. Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója (képünkön), a cég anyavállalatává avanzsált Alphabet jelenlegi vezetője egy interjúban nyilatkozott a kérdésben.

Azután volt kénytelen megszólalni a CEO, miután több mint 250 márkatulajdonos döntött úgy, hogy eltávolítja reklámjait a Google-ről és a YouTube-ról. Schmidt ígéretét, miszerint továbbfejlesztik az algoritmizált és a humán erővel történő szűrést, Phillipp Schindler is alátámasztotta. Blogbejegyzésében a Google üzleti vezetője arról számolt be, hogy jelenleg azon dolgoznak, hogy hirdetőik még nagyobb ellenőrzést kaphassanak afelett, milyen környezetben jelennek meg reklámjaik. Ugyanakkor 100 százalékos garanciát érthető módon Schindler sem ígért.

Kérdés, hogy elegendő lesz-e ez az elpártolt hirdetők visszaszerzéséhez. Az AT&T például kerek perec közölte, hogy egészen addig nem hajlandók újra a YouTube-on hirdetni, amíg biztonsági garanciákat nem kapnak a hasonló esetek jövöbeli elkerülésére.

Az egyre inkább globálissá hízó bojkott ráadásul kvázi zsarolási potenciállá válhat a reklámozni vágyók kezében. A vállalatok és az amerikai keresőóriás közötti megállapodások újratárgyalásával kedvezőbb pozíciót vívhatnak ki maguknak a Google felhasználókról gyűjtött adatai felett, vagy akár leszerződhetnek külső, nem a Google által felügyelt szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplőkkel. Például magukkal a tartalomelőállítókkal, vagy legalábbis azok szövetségével.