Finoman növelte a nyomást az Intelen az amerikai keresőóriás a minap. Bejelentette ugyanis, hogy nyitottak az IBM és más félvezetőipari szereplők által gyártott processzorok alkalmazására szerverközpontjainkban. Utóbbiakba eddig gyakorlatilag szinte kizárólag az Intel lapkái kerültek.

Még áprilisban közölte a Google, hogy online szolgáltatásait sikeresen portolta a Kék Óriás Power processzoraira, a jövőben pedig az Intel x86-oas architektúrája mellett az IBM Power és a 64 bites ARM magos processzorokra is elkészülhetnek kódjai. Igaz, ez a projekt tavasszal még kísérleti fázisban járt, a számítási teljesítmény domináns többségét az Andy Groove alapította vállalat lapkái biztosítják a Google adatközpontjaiban. És nem csak ott – az IDC felmérése szerint a világ összes adatközponti teljesítményének mintegy 95 százalékát adja ez a platform.

Ezt a dominanciát szeretné kicsit visszább szorítani a Google, vagy legalább árengedményt elérni az egyébként igencsak vastagon árazott x86-os processzorok tekintetében. A pénteki bejelentés azt mutatja, hogy az eddigi kísérletezési fázisból elmozdulóban van a vállalat, reményei szerint hamarosan nyilvános cloud szolgáltatások alapulhatnak IBM Power chipeken.

Jóváhagyásra várva

A fentiekből következően a Google közzé tette a Zaius P9 szerver terveit – az OpenCAPI-ra támaszkodó kiszolgálóban IBM Power9 processzor dolgozik. Tulajdonképpen ez utóbbit alkalmazza az amerikai kormányzat is a közeljövőben üzembe állítani tervezett új szuperszámítógépeiben. A Google a Rackspace, az IBM és az Ingrasys segítségével hozhatta létre a Zaius P9-et.

Az OpenCAPI a különböző platformok közötti kapcsolódást hivatott biztosítani (érthető okokból az Intel nem támogatja), ez és az Nvidia-féle nagysebességű NVLink alkalmazása teszi lehetővé az amerikai keresőóriás számára az Intel-bilincs lerázását. A Z9 16 csatornás DDR4 memóriával, STA és USB interfészekkel, gigabites Ethernettel, BMC és soros hozzáféréssel és egy halom PCIe gen-4 interfésszel rendelkezik.

48 voltos betáplálásra van szüksége a kiszolgálónak – ez a feszültségszint adatközponti szerverek esetében ideális egyensúlyt képvisel a fogyasztás és az energiahatékonyság tekintetében. Teljesíti az Open Rack v2 standardban leírtakat, így most már csupán az OCP (Open Compute Project) vizsgálatára és jóváhagyására vár, hogy piacon megjelenő termék lehessen belőle.

Miért kell közzétenni a szerverdesignt?

Az IT-s erőforrások skálázásában leginkább élenjáró vállalatok – Google, Facebook stb. – azért teszik közzé az általuk megálmodott szerverspecifikációkat, hogy az addig csak tervezőasztalon és prototípus formájában létező egységek az ázsiai hardvergyártók révén tömegtermelésben is megjelenhessenek. Ezzel mindkét fél jól jár: a vásárlók pont olyan terméket kapnak pénzükért, amit akarnak, a gyártóknak pedig nem kell különösebb energiákat ölni a tervezés folyamatába, mégis ki tudják elégíteni megrendelőik igényeit.

És hogy miért éri meg a szerverközpontot üzemeltető óriáscégek számára az ázsiai cégekkel való együttműködés a HP-hez hasonló vállalatok helyett? Nos, utóbbiak nagyobb profitmarginnal és szakembergárdával dolgoznak, így értelemszerűen többe is kerülnek termékeik a távol-keletiekkel tető alá hozott megállapodásokhoz képest. Ráadásul nem olyan rugalmasok, mint amit egy Google vagy Facebook megkívánna.

Előnyök

A Google számára a fentieken túl két további előnnyel jár az Inteltől való függőség csökkentése. Egyrészt a vállalat felismerte az Nvidia GPU-iban rejlő lehetőségeket a mesterséges intelligenciát alkalmazó szolgáltatások – például a Google Translate - tekintetében. Kétségtelen, hogy a gépi tanulás sokat profitálhat a relatíve olcsón elérhető nagyteljesítményű, GPGPU-kból, vagyis azokból a grafikus lapkákból, melyek általános számítási feladatokra is befoghatók.

Emellett az amerikai keresőóriás a hálózati vezérlőt is saját igényeinek megfelelőre szabta. Beépített intelligenciája gyors hozzáférést biztosít az ideiglenesen eltárolt (gyorsítótárazott) információk tömegéhez, nagyon alacsony késleltetés mellett, ami értelemszerűen javítja a szerver teljesítményét.