Az app store-ok helyzetéről, a fejlesztők boldogulásának nehézségeiről, a pár használat után sarokba dobott appokról mi is többször beszámoltunk, de a VisionMobile összefoglaló elemzése még több részlettel szolgál erről a piacról. A mobilfejlesztés különböző aspektusait vizsgáló, rengeteg adattal szolgáló tanulmány egyik legmarkánsabb állítása szerint ma a világon 2,9 szakember fejleszt mobilra, akik összesen több mint 2 millió alkalmazást készítenek el.

Csak kevesen termelnek sokat

A több nagy blokkra osztott elemzésből jelen írásunkban arra a fejezetre összpontosítunk, ami a mobilos app fejlesztés gazdasági hátteréről, fenntarthatóságáról szól, hiszen ez az a szekció, ami a legerősebb és legtanulságosabb számokkal szolgál. Elsőként máris itt van az adat, mely szerint az appokból befolyó bevételek nagy része csak egy nagyon kis számú fejlesztő zsebében landol: 1,6 százalékuk a többszörösét keresi meg annak, amit a fennmaradó 98,4 százalék összesen.

A Develepor Economics nevű tanulmány (2014. Q4) megszületése előtt a kutatók 137 ország, 10 ezernél is több fejlesztőjét kérdezték meg (online kérdőívek és személyes interjúk formájában) arról, hogy milyen befektetés mellett mennyi pénzt tudnak keresni az alkalmazásaikkal és az derült ki, hogy ez a piac ebben a formában már csak rövid ideig tartható fenn, aminek következtében nem csak ígéretes és értékes szoftvereket gyártó cégek tűnnek el a színről, de a felhasználók is egyre kevesebb, valóban igényes alkotást vásárolhatnak meg és telepíthetnek a készülékeikre.

A VisionMobile az adatok feldolgozhatósága érdekében az alkalmazásaik havi szintű bevétele alapján négy kategóriára osztotta a fejlesztőket, és annak ellenére a két fő platform (Android, iOS) tekintetében tesz összehasonlításokat, hogy a teljes kutatás során 15 különböző operációs rendszerre vonatkozóan gyűjtöttek adatokat. A négy csoport a Nincstelenek (The Have Nothings), a Szegények  (The Poverty Stricken), a Küzdők (The Strugglers), valamint a Felső Tízezer (The Haves).

Közel 50 százalékuk 0-án áll

Az első csoportba a fejlesztők 47 százaléka tartozik, azon belül is 24 százalék az, aki egyetlen fillért sem lát az elkészített és a store-ok valamelyikében publikált alkalmazásából. A másik felük (23%) sem lehet különösebben elégedett, mert ők legfeljebb 100 dollárt hoznak összes egy hónap alatt, és tegyük hozzá, hogy itt azok a fejlesztők képezik az alapot, akik a pénzszerzés szándékával futnak neki ennek a piacnak. Ez az összeg még arra se nagyon elég, hogy a fejlesztéshez eszközöket, tesztkészülékeket vásároljanak, vagy fenntartsák a publikáláshoz szükséges előfizetéseket, fiókokat.

Ha az iOS és az Android szempontjából nézzük, akkor Nincstelenek rétege sokkal kisebb, mindössze 35 százalék az iOS esetében, és 49%, azaz több mint az összesített eredmény az Androidnál. A felmérésből nem maradtak ki azok sem, akik hobbiból, vagy kísérletezgetésből (tehát nem megélhetés céljából) foglalkoznak fejlesztéssel – ők 35 százalékát teszi ki a teljes fejlesztői létszámnak. E csoport tagjainak több mint a fele látna szívesen valami bevételt a tevékenységéből, mégis 50 százaléknál is kevesebb az a fejlesztő, aki bevétel nélkül zárja hónapjait.

Akik a második, azaz a Szegények csoportjába tartoznak, már jóval kevesebben vannak (22%), nekik havonta 100 és 1000 dollár közötti bevétel jut az appok után havonta. Ez az összeg a VisionMobile szerint azt jelenti, hogy a fejlesztő cégek nem tudnak megfelelő fizetést biztosítani a szakembereinek. Ha a tovább bontjuk az eredményeket, akkor az látszik, hogy a réteg 15 százaléka tud 100 - 500 dollárt összehozni, egy hónapban, és csak 7 százalékuk az, aki az 500 és 1000 közötti kategóriát képviseli.

Nagyon szűk az elit réteg

Ahogy haladunk a nagyobb bevételek felé, úgy csökkennek a százalékok: a harmadik, azaz Küzdők már csak 19 százalékát adják a teljes fejlesztő társadalomnak. Ők apponként egy hónapban 1000 és 10 ezer dollárt termelnek, ami már tisztes megélhetést és jó körülményeket képes biztosítani, ami persze erősen függ attól, hogy a világ mely országában vagyunk.

Ez a bevételi szint azt is jelenti, hogy e mögött valószínűleg egy komolyabb háttér infrastruktúrát, szerverparkot igénylő alkalmazás áll, azaz tetemes költségvonzata van annak, hogy az igényeket ki tudják szolgálni és kellően képzett, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkaerőt tartsanak fenn. Az ebbe a csoportba tartozó appok relatíve sikeres terméknek mondhatók, a vásárlók valóban értéket látnak benne, de valószínűleg még egy tucat hasonló alkalmazásról gondolják ugyanezt.

Végül ott van a Felső Tízezer kasztja, a kivételesen sikeres fejlesztők, akik havonta 10 ezer dollár feletti összeget keresnek egy alkalmazással. Köztük is kiemelkedik az a szűk, 3 százalékos elit réteg, amelyik 100 ezer dollár bevételt hoz összes egy hónapban apponként számolva. Ha ezt is tovább bontjuk, akkor oda jutunk, hogy a cikk elején említett 1,6 százalék az, amelyik 500 ezer dollárnál is több bevételt generál, és 2 százalékot tesznek ki azok, akik a 100-500 ezer dolláros kategóriába esnek.

A vesztükbe rohannak?

Ahogy majdnem az összes kategóriában, itt is érvényesül igaz az iOS dominanciája, mivel ebben a sávban a fejlesztők 27 százaléka tartozik ide, míg az Androidnál ez 16%. Ezt, és a többi kategóriában is észlelhető helyzetet jól visszaadja a felmérés e szakaszába beillesztett idézet, ami az egyik szabadúszó fejlesztőtől származik: „A fragmentáció és az alacsony bevételek arra kényszerítettek, hogy elhagyjam az Androidot. Az Androidra írt appjaimból bejövő bevételek 10 százalékát teszik ki azoknak a pénzeknek, amit az iOS-re való fejlesztésből keresek.”

A tanulmány e részének végén olvasható összegzés szerint a vállalkozások több mint 50 százalékának fejlődése nem fenntartható ilyen bevételek mellett, ami még akkor is így van, ha kivesszük azokat a részmunkaidős fejlesztőket, akiknek nincs szükségük bevételre a tevékenységük folytatásához. A fejlesztéssel foglalkozó cégek 60-70 százaléka pedig hosszú távon fog problémákba ütközni, mivel a kellő képzettséggel rendelkező fejlesztők ilyen bevételek mellett hamarosan új lehetőségek után néznek.