Miből van hiány az IT-s munkaerőpiacon? Mindenből. A szoftverfejlesztőt épp úgy nagyítóval kell keresni a munkaerőpiacon, mint a szabad adatelemzőt, felhőüzemeltetőt vagy IT-biztonsági szakembert. A hiány mértékéről becslések vannak, de biztosat senki sem tud. Az azonban tény, hogy egyre több informatikusra lenne szükség Magyarországon. Már nemcsak a technológiai szektorban, hanem más ágazatokban is kell a jó IT-szakember. 2018-ban mi lehet erre a megoldás

A személyzetisek kihívásai a hazai IT-szektorban

A magyar gazdaságból hiányzó informatikusokkal kapcsolatban többféle szám is kering a szakmában, van aki még mindig az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) által egy két évvel ezelőtti felmérés 22-25 ezres mutatóját emlegeti, de vannak akik szerint a szám azóta akár meg is duplázódhatott.

"Az erőforrás hiánya két irányból is megközelíthető. Egyrészt az oktatás és elvándorlás miatt, másrészt a megnövekedett adatmennyiség és annak feldolgozása miatt lesz egyre nagyobb az igény olyan területeken is, ahol korábban sosem kellett informatikus. A digitalizálódó társadalomban, a dolgok internetével(IoT), valamint az okos eszközök megjelenésével  a tárolt adatok mennyisége sokszorosára nőtt; naponta annyi adat keletkezik, mint az elmúlt kétezer évben összesen" – mondja Rábaközi Tamás, az IT-munkaerő közvetítéssel foglalkozó Bluebird International Zrt. vezérigazgatója.

Nagyon változott a világ. Régebben akár ezer jelentkező is volt egy-egy állásra, most pedig a cégek versengenek a szakemberekért, nem mindegy hogyan. Változnak a munkahelyválasztási motivációk is. Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csoportjának igazgatója néhány hónapja egy szakmai rendezvényen arról beszélt, hogy a fiatalok körében ma már jóval kevésbé számít a munkaadó megítélése, vagy a társadalmi felelősségvállalási aktivitása. Ennél sokkal fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, illetve az ezt biztosító rugalmas munkavégzés lehetősége. Legalább ennyire fontos a fiataloknak a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége is, amihez odafigyelő főnök, jó munkahely, érdekes és szakmailag is fontos feladatok kellenek.

Az álláshirdetések zöme informatikusoknak szól

Az állami oktatási rendszer és a hagyományos HR-módszerek nehezen tudnak lépést tartani a piaci oldalon megjelenő igényekkel – ez már a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett legutóbbi kutatásából derült ki, megállapítva, hogy a pályakezdők mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a pályamódosítók is.

A megkérdezettek több mint a négyötöde szerint a legtipikusabb hiányszakma az informatikában a szoftverfejlesztő, megtalálásuk a jövőben átlagon felüli kihívást jelent majd a HR-esek számára.

A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró, de inkább üzleti profilú – értékesítő, tanácsadó, elemző – pozíciók is még a keresettebbek közé tartoznak, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak. Kisebb az elhelyezkedési esélye ugyanakkor a közép- vagy felsővezetői pozícióra vágyó menedzsereknek, illetve a projektmenedzsereknek.

Divatosak a gyorstalpaló kurzusok

"Jelenleg az informatikai szakmában a legalacsonyabb a belépési korlát" – hívja fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője, hozzátéve, hogy az érintett cégek tárt karokkal várják a pályakezdőket vagy pályamódosítókat.

A szakemberhiány következtében megfelelő tudással ugyan, de a korábban szükségesnek ítélt minősítések megszerzése nélkül is viszonylag könnyedén el lehet helyezkedni. A cégek nagy számban keresnek Java-, .NET- vagy mobilprogramozókat. A kezdők az alapszintű tudást 4-5 hónap alatt el is sajátíthatják – ezt Kovács Zoltán a Training360 oktatási és fejlesztési igazgatója fejtette ki korábban lapunknak.

Kovácsék az üzemeltetői területen is látnak hiányszakmákat, kevés például a nagyvállalati menedzsment-, illetve a felhőrendszerek üzemeltetésével foglalkozó rendszermérnök. Elkelne több a jól képzett biztonsági szakemberekből is.

Rábaközi Tamás szerint az oktatásban már látható több olyan kezdeményezés, ami alternatív módon segíti a probléma megoldását, illetve kormányzati szinten is foglalkoznak már a kérdéssel. A közoktatásban ugyanakkor nem elég naprakész a tudásanyag, illetve túl gyors a fejlődés ahhoz, hogy azt a jelenlegi rendszer követni tudja.

Egyre több a rövid képzéseket nyújtó kezdeményezés, ilyen például a Green Fox Academy és Codecool. Más az üzleti modelljük, a képzési struktúrájuk is eltérő. A Green Fox négy hónap alatt képez a minimális kódolási tudással rendelkezőkből olyan szoftverfejlesztőket, akik tisztában vannak a programozás alapjaival, és némi segítséggel akár komplex szoftvert is tudnak fejleszteni.

A Codecool másfél éves elkötelezettséget vár el a jelentkezőktől, ebből az utolsó fél év a fizetéssel is járó gyakorlati idő. A gyorstalpalói piac 2017-től már egyetemi hátterű képzéssel is bővült. A Metropolitan Egyetem szervezésében indult Metu Jump egy 4 hónapos junior szoftverfejlesztői képzés, amelynek egyediségét a program vezetője, dr. Beck Ildikó abban látja, hogy nem egy startup áll  mögötte, hanem az ország meghatározó magánegyeteme.

Trendforduló az informatika szakokon. Lassul az elvándorlás?

A hagyományos egyetemi képzéseket is korszerűsíteni kell, mert ugyan ezek mélyebb elméleti tudást adnak, de az akár évekig is elhúzódó folyamat túl lassú, és a a szakemberek lassabban kerülnek ki az iparban, mint azt a felpörgött gazdaság igényelné. Tavaly szeptembertől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és több technológiai multi – például a Microsoft, a Cisco és az SAP – összefogásával 21 felsőoktatási intézményben indulnak informatikus hallgatóknak naprakész tudásanyagot bemutató képzések.

Jó hír, hogy tavaly ősszel 10 százalékkal többen kezdték meg egyetemi tanulmányaikat informatikai szakokon. A szakértők szerint jó esély van arra, hogy pár éven belül megduplázódjon az egyetemi szintű informatikus kibocsátás. A felsőoktatásban jelenleg 23 százalék a műszaki szakokon tanulók aránya, a gazdaság fejlődése szempontjából azonban 40 százalék lenne az ideális.

Aktuális problémát jelent még mindig az elvándorlás is. Rábaközi Tamás szerint az elvándorlás mögött ma már jellemzően nem anyagi megfontolások állnak, a döntés sokkal inkább szakmai szempontú. Egyesek az elvándorlás lassulását látják. Pulay Gellért, a hazai IT-piac népszerűsítésével foglalkozó IThon.info alapító partnere például korábban úgy nyilatkozott a Bitportnak, hogy az elmúlt években átlagosan mintegy kétezer IT-szakember hagyta el évente az országot, most viszont kevesebben indulnak el, mert az itthoni lehetőségek ma már valamivel jobbak.

Külföldiekkel is pótolhatók a hiányzó szakemberek. Csakhogy a szakemberhiány nemcsak magyar, hanem európai, sőt sokkal inkább globális jelenség. Így nagy a verseny a legjobbakért, és ebben a versenyben nem biztos, hogy nekünk áll a zászló. Az Európai Unión kívülről pedig a bürokratikus előírások, jogszabályok miatt nagyon nehézkes a bejutás.

A szakértő szerint a piacon betöltetlen állásoknak legalább a negyede gyakorlottabb szakemberre vár. A vállalkozások azért is keresik a többéves gyakorlattal rendelkező szeniorokat, mert azt tartják róluk, hogy akár több kezdő munkáját is képesek ellátni, ráadásul lojálisabbak és kitartóbbak, mint a pályakezdők.