Továbbra is fontos piacnak tekinti Észak-Amerikát a Kaspersky annak ellenére, hogy az utóbbi időben csapás csapás után érte az orosz IT-biztonsági vállalatot. Bezárják ugyan washingtoni irodájukat, de nyitnak helyette három másikat, kettőt az USA-ban (Chicago és Los Angeles), egyet pedig Kanadában, Torontóban. Anton Shingarev, a Kaspersky Lab alelnöke egy interjúban beszélt a vállalat jövőbeni terveiről.

Az oroszok az USA-ból származó bevételeik egy számjegyű visszaesésével számolnak az állami rendszerekből történt kitiltás miatt. Ugyanakkor az új irodák révén erősíteni szeretnék pozícióikat a vállalati piacon.

Továbbra is együttműködnének

Annak ellenére, hogy a washingtoni iroda bezár, a vállalat továbbra sem tett le arról, hogy partnerséget alakítson ki az amerikai kormányzati szervekkel, de ezek az ügyeket is az új irodák viszik majd. Kasperskyéket nyáron érte az első komolyabb csapás az amerikai piacon: kitiltották az amerikai hadsereg rendszereiből a termékeiket. Szeptemberben Donald Trump elrendelte, hogy az összes kormányzati számítógépről távolítsák el az orosz cég szoftvereit.

Ráadásul hamarosan kirobbant egy másik botrány, ami alapján úgy tűnhetett, hogy megalapozott volt az amerikaiak döntése. Az NSA egyik szerződéses partnerétől a Kaspersky védelmi szoftvereiben lévő backdoort kihasználva nagy mennyiségű kritikus információt nyúltak le hackerek. Hiába merült fel, hogy a támadók olyan biztonsági rést használtak fel, amit az NSA is ismert (csak elhallgatott), az ostor Kasperskyéken csattant.

Anton Shingarev ezekre az eseményekre utalva elmondta: továbbra sem mondnak le arról, hogy tisztázzák magukat a vádak alól. Ennek érdekében lehetővé tennék, hogy független auditorok megvizsgálják szoftvereik forráskódját, hogy ellenőrizhessék: azok nem küldenek harmadik félnek fájlokat, nem kémkednek, és mindenben megfelelnek a felhasználói szerződésben foglaltaknak – idézi a cég alelnökét a Bloomberg.

A vállalat ezt elősegítendő azt tervezi, hogy az USA-ban, Európában és Ázsiában is létrehoz ún. átláthatósági központokat, melyekben a független szakértők elemezhetik a forráskódokat. (A nagy amerikai cégek is ezzel próbálkoznak, hogy meggyőzzék termékeik biztonságáról a kínai állami szerveket.)

Minden tilalom rossz

Shingarev szerint egyébként az európai hatóságok hozzáállása sokkal konstruktívabb, mint az amerikaiaké. A brit kibervédelmi központ (NCSC – National Cyber Security Centre) például szintén kiadott egy ajánlást, hogy az orosz kibervédelmi eszközök nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ezért nem javasolt a használatuk. Emellett azonban folyamatosan egyeztetnek a Kaspersky Labbal arról, hogy a vállalatnak mit kell teljesítenie az ajánlás visszavonásához.

Kasperskyék álláspontja egyébként az, hogy az ilyen radikális tiltó intézkedések károsak – és nem csak a gyártóknak. Ez igaz az orosz államra is, amely például a Symantec és a McAfee termékeivel szemben léptetett életbe korlátozásokat. Az ilyen mértékű protekcionizmus megöli a versenyt, és hosszabb távon a biztonság is sérül, mondta Shingarev.