Az SAP néhány nappal a berlini fal leomlásának 25. évfordulóját követően rendezte meg TechEd && d-code konferenciáját a német fővárosban, amelyet ezúttal mi is a helyszínen követhettünk nyomon. A háromnapos esemény gerincét az üzletiszoftver-gyártó tavasszal meghirdetett Run Simple stratégiája adta, amely tulajdonképpen a HANA platformmal és az arra épülő cloud szolgáltatásokkal kapcsolatos elképzeléseket takarja. Ennek ágyazott meg Bernd Leukert, a vállalat termékfejlesztésért és innovációért felelős ügyvezető testületi tagjának nyitó előadása is, amelyben az üzeti folyamatokra közvetlen hatást gyakorló digitális kultúráról, illetve az ennek nyomán fejlesztett, új üzleti modellekkel támogatott termékekről beszélt.

Lassan közhelyszámba megy, hogy az aktuális technológiai trendek a kompetencia és a megismerés új szintjét nyithatják meg, ami eddig nem látott lehetőségeket tartogat a találmányok megalkotásától a cégek vagy árucikkek megkülönböztetésén át az eljárások optimalizálásáig. A kulcs ebben az esetben a napjainkban termelődő, hatalmas és igen heterogén adattömeg valós idejű feldolgozása, kihasználva a cloud platformok lehetőségeit és a felhő alapú megoldások skálázhatóságának pozitív hatását. Itt Bernd Leukert természetesen a HANA most érkező SPS09 szervizcsomagjára gondolt, amely az SAP szerint a cloud adaptáció felgyorsítását, a tranzakciós és analitikai alkalmazások hatékonyságának növelését, illetve az ügyfelekkel vagy partnerekkel való együttes fejlesztés támogatását tekintve is komoly előrelépést jelent.

Amikor a központosítás növeli a választékot

Mindez azért is érdekes, mert az SAP újabban már valóban holisztikus felfogással próbálja értelmezni az üzleti informatikai folyamatokat. A vállalat termékfejlesztésért felelelős vezetője, Björn Goerke a "one truth, one platform, one experience" (kb. "egy valóság, egy platform, egy élmény") mottóval foglalta össze az SAP megközelítését. Persze ez a szlogen semmiképpen sem az eredetiségével hódít, hiszen az utóbbi időben hasonló szemlélettel találkozunk az informatika minden területén – a Microsoft például a "one product family, one platform, one store" felkiáltással töri az utat a Windows 10 előtt –, de az SAP ettől még igen ambiciózus terveket követ felhő alapú szolgáltatásainak felépítésében.

Az első pont arra utal, hogy a konzisztens nézőpont kialakításának akadálya maga az adatmennyiség, ami formáját és forrásait tekintve is igen változatos (strukturált adatok, térinformatika, gépi adatok, szöveges információ, közösségi hálózatok stb.), a probléma pedig egyre bonyolultabbá válik a kapcsolatok szaporodásával. A HANA SPS09 az SAP szerint újabb lépés a közös alapokra épülő folyamatok és alkalmazások irányába, különös tekintettel az egyetlen helyen gyűjtött és feldolgozott információra, legyen szó akár a dinamikus osztályozásról, a felhasználók által definiált funkciókról vagy mondjuk a nagy számú felhasználó egyidejű kiszolgálásáról.

Az egyetlen platform ugyanakkor elősegíti a fennakadásoktól mentes átalakulást, az integrációs törekvéseket, vagy az SAP HANA Enterprise Cloud esetében felhőből ki- és és a felhőbe való beköltözést is. A dolog működése szempontjából alapvető fontosságú a mindehhez társuló felhasználói élmény, amely már szándékosan a konzumer termékekre hajaz. Ehhez végponttól végpontig terjedő fejlesztői lehetőségeket társít a Fiori mobilalkalmazás-gyűjteményen, illetve az SAPUI5/ Open UI5 HTML5-ös keretrendszeren és az SAP mobil szolgáltatásain keresztül, ráadásul az ökoszisztéma működésében lényeges elemként tekintenek a partnerekkel közösen létrehozott alkalmazásokra, sőt a partnerek saját fejlesztői tevékenységére is.

Üzlet az intelligens hálózatokban

A HANA platform távlatait az SAP portfóliójába integrált cloud szolgáltatások, illetve az ezeket hasznosító üzleti hálózatok érzékeltetik, amelyek bemutatása a berlini TechEd egyik legfontosabb témája volt. A társaság az utóbbi időben nagyszabású befektetéseket eszközölt ebben a vonatkozásban: tavasszal jelentette be a beszállító-kezelő (VMS) szolgáltatásokban utazó Fieldglass akvizícióját, egy szűk hónappal ezelőtt pedig 7,3 milliárd dolláros tranzakció nyomán kebelezte be a költségszámla-kezelő megoldásokat fejlesztő Concur Technologiest. Az idei szerzemények azt az üzleti hálózatot erősítik, amelynek alapját a 2012-ben 4,3 milliárd dollárért felvásárolt Ariba szolgáltatásai és ügyfelei képviselik.

A felvásárlásokkal megvalósított piacszerzés nyomán az SAP üzleti hálózatában az idén a 600 milliárd dollárt is eléri a tranzakciók értéke. Összehasonlításképpen: a jelenleg 190 országban több mint 1,6 millió céget, 16 millió felhasználót és 160 millió katalógustételt felvonultató Ariba hálózatában több pénz forog, mint amekkora az Amazon, az eBay és az Alibaba együttes kereskedelmi forgalma. A rendszerben évente 108 millió dokumentum – gyakorlatilag megrendelés és számla – keletkezik, és a kereskedők is összesen 17 millió leadet (értékesítési lehetőséget) gyűjtöttek, nem beszélve a sok millió feldolgozott megbízási ajánlatról és munkaidő-kimutatásról. Az Ariba sokkal ködösebb, de legalább ennyire impresszív jellemzője, hogy a Basex piackutató önmagában is 485 milliárd dollárra értékeli a kereskedelmi hatékonyság mindezzel összefüggő növekedését.

Új CTO a Microsoft felhőjéből

Az SAP megnevezte néhány hónappal ezelőtt távozott technológiai vezetője, Vishal Sikka utódját. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az indiai származású szakember augusztus óta már az Infosys vezérigazgatójaként dolgozik. Az SAP-nál olyan stratégiai jelentőségű innovációs projekteket jegyzett, mint amilyen a HANA platform fejlesztése és piacosítása volt.

Az új CTO, Quentin Clark (képünkön) a Microsoft alelnöki székéből igazolt át, ahol az adatplatform csoportot vezette, így egyebek mellett ő felügyelte az Azure termékek első hullámának bevezetését is.

A közlemény szerint tavaly az SAP árbevételének 14 százalékát, 2,3 milliárd eurót fordított kutatás-fejlesztésre, és globális munkaerejének közel harmadát, 18 ezer főt foglalkoztatta ezen a területen.

Az SAP esetében a hálózat-effektus hatásait erősíti, hogy ahhoz napjainkban már percenként csatlakozik egy-egy újabb szervezet. A rendszerben 24 óra alatt 110 ezer megrendelést adnak le és 178 ezer számlát állítanak ki, ami napi szinten 1,64 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat jelent. A tagok együttműködése nyomán naponta 30 millió dollár értékű ügyletet bonyolítanak az előzetes kifizetésekre adott árengedményekkel, és a hálózat tagjai összesen 82 millió dolláros költségmegtakarítást könyvelnek el.

Magyarországon egyelőre néhány multinacionális cég itteni leányánál üzemel az Ariba rendszere, ahol azt a sok országra történő egységes beszerzésre, a szállítókkal való határokon átnyúló kapcsolattartásra használják – tudtuk meg Berczik Mártontól, az SAP Hungary termékszakértőjétől. A közép-kelet európai régióban egyébként már Szlovákiában és Csehországban is működik az Ariba egy-egy irodája.

A közösség önmagának fejleszt

Az SAP víziója a hálózatok konzisztens integrációjáról, vagyis a hálózatok hálózatáról szól – derült ki a TechEd konferencián a vállalat beszerzési és üzleti hálózati fejlesztésekért felelős alelnöke, Sanish Mondkar egyik előadásából. Ennek értelmében a beszállítók, a szabad munkaerő, a logisztikai vagy utazási szolgáltatások közös adattömeget képeznek a HANA Cloud Platformon, amely hangsúlyozottan nem csak az SAP innovációjára épül: a közösség ebből a szempontból is nyíltan működik, hogy minél jobban érvényesülhessenek mondjuk az ország- vagy szabályozás-specifikus fejlesztések.

Az Ariba ennek megfelően minden szállítót és minden protokollt vagy kollaboratív üzleti folyamatot támogató, intelligens rendszert épít, amelynek nyilvánvaló előnyei lehetnek az elektronikus adatcseréhez (EDI), a nem intelligens hálózatokhoz – praktikusan az egy az egyben megvalósított integrációs gyakorlatokhoz – képest. Utóbbiak általában egymástól elkülönült megoldásokat és inkonzisztens adatmodelleket jelölnek, kizárva a közös üzleti logikát, a konfigurálható szabályrendszereket vagy a törzsadatok megosztását. Amellett, hogy problémás az adattartalom és az előzmények összesítése, a felhasználói élmény és az abból eredő hatékonyság sem emelhető magasabb szintre, végső soron pedig nehezen kerülhető meg a kézi adatfeldolgozás és a rengeteg papírmunka.

A berlini TechEd egyik felkapott hasonlata szerint a HANA platformra épülő cloud szolgáltatások és a rájuk alapozott üzleti hálózatok fejlesztése olyan feladat, mint amilyen annak idején a holdraszállás is volt: maga a cél néhány szóban összefoglalható, a megvalósítás viszont nagyságrendekkel bonyolultabb dolog. Beszámolónk folytatásában azt próbáljuk majd bemutatni, hogy mindez hogyan fest az SAP ügyfeleinek és fejlesztői közösségének szemszögéből: bepillantunk a társaság big data kamionjába, az IoT (Internet of Toilets) működésébe vagy a Volkswagen és a Shell futurisztikus mintaprojektjébe, és megszólaltatjuk az SAP globális fejlesztői kapcsolatokért felelős vezetőjét is.