A Bitport (majdnem) élő közvetítése a 2017-os SAP Forum Hungary konferenciáról, amelynek fókuszában ezúttal a digitális átalakulás áll.
Hirdetés
 

A digitális transzformáció a jelenlegi informatikai trendek kulcsszava, ami a diszrupciós hatásokkal együtt már évek óta a Bitport CIO Hungary konferenciájának is vezető témája. Nem véletlen, hogy a vállalati technlógia átalakulásának egyik legfontosabb képviselője, az SAP ennek a kérdéskörnek rendelte alá idei, kétnapos SAP Forum Hungary rendezvényét, amelynek eseményeit a Bitport olvasói most rendhagyó módon, folyamatosan frissülő beszámolónkban követhetik.

A suszternek nem lyukas a cipője

Vagy nem lyukasabb, mint bármelyik ügyfelének. A konferencia nyitó előadásban az SAP Hungary ügyvezető igazgatója, Ablonczy Balázs ezúttal csak rövid összefoglalót nyújtott a világcég folyamatosan fejlődő, ma már ezernél is több alkalmazottat foglalkoztató és közel 30 milliárd forintos éves árbevételt termelő leányvállalatának helyzetéről. Az idén inkább egy újszerű ötlettel igyekeztek bemutatni az SAP képességeit, méghozzá a saját megoldások házon belüli felhasználásával.

Az utóbbi időszak legjelentősebb SAP-innovációja az iPhone-nal egyidős HAHA portfólió, ami Ablonczy Balázs szerint mára egy komplett, digitális transzformációra hangszerelt megoldáscsomaggá fejlődött. Ez a digitális mag (digital core) egyesíti az üzleti hálózatokhoz, a kereskedelemhez és az ügyfélélményhez, a big data és IoT trendekhez vagy akár a HR-igényekhez rendelt funkcionalitást, amit a pódiumon zajló demó alapján a szoftvergyártó maga is nagyban használ.

Az üzleti intelligencia integrációja

nem mehet a jókedv rovására. Egy old school standup jellegű bemutató keretei között rögtön megismerhettük, hogyan használhatják az SAP dolgozói a cég belső rendszereit egy Fiori alapú mobil felületeten keresztül. Ez kiterjed az alkalmazottakhoz rendelt eszközök kezelésétől vagy megrendelésétől kezdve egészen a HR funkciókig, lehetőséget adva például a szabadságigények vagy tréningek jelölésére, a beosztottak szabadságigényének és tréningeinek áttekintésére, de akár a teljesítmény-statisztikák vizsgálatára is.
 


Az értékesítés-támogatásban az SAP alkalmazottainak is rendelkezésére áll az az omnichannel háttér, amely minden csatornán, személyre szabott módon szolgáltat nekik egységes ügyfélképet, gyakorlatilag bármilyen forrásból becsatornázható információra építve. Az üzleti intelligencia viszont már nem csak ráépül, hanem beépült a vállalat rendszereibe: a digitális gazdálkodási alfolyamataiban például nem csak adatlistákhoz férhetnek hozzá, hanem már kész elemzéseket és kimutatásokat kapnak kézhez, valós időben emelve új szintre a tervezési vagy konszolidációs feladatokat.

A megjelenítés jelentőségét

nem lehet eltúlozni, bár most megpróbáljuk. A hétfő délelőtti szekciók közül a digitális döntéstámogatásról szóló fórumon kezdünk, ahol a Bonafarm és az IFUA Horváth & Partners ügyfélelőadásában a 360 fokos kép eléréséről van szó a növénytermesztésben, pontosabban a több tízezer hektáron sok száz szakembert és adminisztrátort alkalmazó mezőgazdasági vállalat dashbordjain, ahol nyilvánvalóan sokkal színeesebb és összetettebb adathalmazok pörögnek (terep, időjárás stb.), mint sok más munkahelyen.

Ide tartozik, hogy az SAP Analytics Cloud döntéstámogatási koncepciója telepített IT infrastruktúra nélkül, előfizetéses rendszerben teszi lehetővé, hogy az ügyfelek azonnal elkezdjék kiépíteni az adatkapcsolatokat, és rögtön odaüljenek a Digital Boardroom felületei elé. A nyáron megjelent Lumira 2.0-val az eszközök és a kattintások számát is lefaragta, vagyis növelte az elemzési hatékonyságot, a fiorizált (már ilyen szó is van) vállalati BI környezet pedig standardizált megjelenéssel, egységes felhasználói élménnyel segíti a munkát.
 


Már nem a PPT-ket röptetik

A Bonafarmnál a BW on HANA és az Oracle alapú adattárházak egyrészt standard SAP adatforrásokat és mindkét esetben Oracle (illetve Excel, CSV stb.) adatforrásokat jelentenek. A kihívások között felbukkant az ágazati adminisztráció, a beszámolók és kimutatások (szintén Excel vagy PPT) automatikus, interaktív rendelkezésre bocsátása, külső-belső rögzítése és elérhetősége, gyors rendszerbe kerülése és vizualizációja.

Erre jelentett megoldást az Excel-mágia helyébe lépő, Fiori alapú megjelenítés, illetve az adatforrások Business Objects eszközrendszerrel való kiaknázása. A projekt adatrögzítéssel kapcsolatos vetülete a fiorizált (ideje megszokni) mobilos felületet jelenti az SAP ERP-s alapjain. A videós demón a megszokott csempéket nézegetjük, ezúttal a Bonafarm kusztomizált funkcióival.

Még érdekesebb az adatelemzési rész,

vagyis a mezőgazdasági hierarchiák alapján kidolgozott, részletes, elemezhető vezetői riportok. Itt a mobil felületre publikált, interaktív jelentések a már meglévő PowerPoint-okba frissülnek (az adatok ütemezetten vagy frissítésre jelennek meg), ráadásul önkiszolgáló módon, vagyis az új riportokat a megfelelő üzleti terület készíti. Mindez adattárház, adatpiac nélkül, az SAP ECC adatbázisból.

A vezetői áttekintő dashboardok térképes tartalmat is biztosítanak a mobil eszközökön, és a berögzített adatokat azonnal megjelenítik. A Business Objecthez kapcsolódva az SAP Design Studiója itt lehetővé tette, hogy kielégítsék a térképes szolgáltatásokra is nagy hangsúlyt helyező igényeket: az SAP elvileg nem erőltet az ügyfélre semmilyen best practice kényszerpályát, hanem a valós felhasználási módok feltérképezése után akítható ki a leginkább megfelelő környezet.

Rendelet lett az adatvédelmi irányelvekből

Az EU-ban jövő májusban életbe lépő GDPR (General Data Protection Regulation) nyomán sok cég és szervezet kényszerül adatkezelési szabályainak újragondolására. A GDPR-rel a Bitport is rendszeresen foglalkozik, és az sem meglepő, hogy a téma az SAP Digitális kockázatkezelési fórumán külön szekciót kapott. A szoftvergyártó részéről Klotz Tamás adott áttekintést a GDPR kihívásairól, az adatvédelmi tisztviselők kinevezésétől a belső aktivitás áttervezésén és a hatásvizsgálatokon keresztül a tájékoztatási kötelezettségekig, a személyes adatok feldolgozásához szükséges hozzájárulásokig és a várható megfelelőségi problémákig.

A változásokra az SAP is reagált, saját rendszereire vonatkozóan alapvető áttekintést biztosít ügyfelei számára a GDPR tekintetében, különös tekintettel arra, hogy az SAP megoldásai hogyan segíthetnek a megfelelőség biztosításában. A szabályozói változásokra való felkészülést különböző eszközök és módszertanok biztosítják az adatok életciklus-menedzsmentje, a felhőben is teljes értékű azonosság- és hozzáférés-kezelés, a folyamatmenedzsment, a kockázatkezelés vagy a különböző technológiai eszközök (Power Designer, Data Masking, Test Data Management System stb.) fomájában.
 


Már a Digitális beszerzési fórumon

ülünk, ahol az SAP Ariba hálózatán keresztül elérhető beszerzési költségmegtakarításokról van szó. Ádám László vezető tanácsadó (az SAP volt beszerzési menedzsere) most zajló előadásában speciel arról szól, hogy a Philips beszerzése miként költözött a felhőbe. Ennek rögtön ellentmond, hogy itt nem a megtakarítás volt az elsődleges célkitűzés, hanem egy jól kezelhető, gyors, az emberek számára egyszerűen használható rendszert képzeltek el, amelyben ráadásul automatizálható folyamatok is vannak az integrált szabályzatok és a szerződött csatornák használata mellett. A megtakarítások azonban közvetetten is jelentősek a zökkenőmentesen működő beszerzési rendszerben.

Az új megközelítés elsősorban az olyan komplexitások kiiktatását jelenti, mint például a világcég különböző lokációiban eltérő megfelelőségi szabályozások egyszerű kezelése – vagyis például a központban dolgozó stratégiai beszerzők döntéseinek átültetése a helyi gyakorlatokba. Ez az SAP Ariba Guided Buying megoldással egy integrált operatív beszerzési rendszerben válik lehetővé, ami az egyszerűsítés és a standardizálás mellett policy alapú folyamatokba szervezi a különböző irányú kezdeményezéseket, egy azon stratégia felé terelve a különféle szervezeteket.
 


Mindez számtalan korábbi kihívást enyhít vagy szüntet meg teljesen: ilyenek a kategóriák közti átfedések és a téves rendelés, a nem preferált szállítók használata, a több körös egyeztetések, vagy egyszerűen az, hogy a rendszer nem támogatja az előírások betartását, a szerződött partnerek nem kapják meg az ígért volument, általában pedig nem látható át a stratégia megvalósítása.

Mindenki abba folyik bele, amibe érdemes

A megvalósítás egyik legnehezebb és legfontosabb része a Philipsnél is a dizájn volt, az ő elképzelésük szerint is nagyrészt ezen múlik, hogy az új rendszer több lesz-e a már meglévő, "as is" megoldásnál. A katalógusok ennek megfelelően már nem merev struktúrákban jelennek meg, a csempék (fiorizált!!) a hagyományos beszerzői szemlélet helyett a felhasználói szempontokat támogató elrendezésben és dinamikával működnek.
 


A rendszer egyebek mellett beleépíti a preferált szállítók esetleges cseréjét a menetrendbe, tálcán kínálja a szükséges a szerződéses elemeket, támogatva a meglévő rendszereket és folyamatokat is, a felhasználót pedig elvezeti a megfelelő, jellemzően belső, de akár külső webhelyekre. Ehhez a másfél száz kategória áttervezése mellett a beszerzés integrált és standardizált bevonására (ezen keresztül pedig a nagyobb önállóságára) építettek, amit a diákon "a kategóriastratégiák összehangolása a megvalósítással" kifejezés kísér.

A Philips Ariba Guided Buying projektjének összesítéséből kiderült, hogy a katalóguspenetrációt sikerült 5-ről 25 százalékra emelni, a freetext korábbi, 95 százalékos aránya pedig 5 százalék alá csökkent.

Közben az SAP Leonardo fórumon

a Drónok Harca a téma, az utóbbi időben túlszaporodott poén mögött ezúttal a legújabb technológiák térnyerését kell keresni. Az IoT, az SAP Cloud Platform és az S/4 HANA ugyanis nem csak az üzleti folyamatokat, de ezeken keresztül a munkavégzést és a hétköznapi életet is átalakítja. Az S&T Consulting Hungary prezentációja is az SAP új, innovációs cloud platformjához kapcsolódik, amely segít összegyűjteni, feldolgozni és elemezni az IoT szenzorokból érkező adatok nagy tömegét az üzleti adatokkal együtt.

Alapvetés, hogy az összekapcsolt világban a vevők és a felhasználók is naprakészebbek, az adatok pedig 0-24-ben elérhetővé válnak. Az eszközök intergrációjának és az adatok rendelkezésre állításának trendjére az SAP egyik fontos válasza a Leonardo, amely az Ipar 4.0 kompatibilitás jegyében teszi lehetővé az üzleti folyamatok javítását.

Nem véletlen,

hogy a folyamatok javításáról vagy hatékonyabbá tételéről beszélünk, és nem egyszerűen a megváltoztatásukról. A strukturált és nem strukturált adatforrások között ügyviteli rendszerek, a már említett robotok és drónok, a véleményelemzés, az időjárás-előrejelzés vagy a forgalomfigyelés is ott van, ezernyi más terület mellett. Az adatforrások és az IoT eszközök szükségszerű integrációja azonban a megfelelő üzleti feedback nélkül nem jelent érdemi előrelépést.

Az új generációs eszközök az SAP számára is jól azonosítható, új kihívásokat és megoldásokat jelent. Ilyen az átláthatóság biztosítása az ellátási láncban és a termelésben, az üzleti folyamatok szereplőinek azonnali összekapcsolása, az egyedi gyártás, a minden korábbinál nagyobb változatosság, vagy éppen az innováció sebességének felpörgése. Mindez egészen triviális esetekben is megjelenik: ha egy traktor hibásodik meg, akkor se árt, ha a szervizszolgáltató azonnal tudja, mi a baj, milyen eszközökkel és kompetenciával vonuljon ki, és persze hova.

Hogy jön ide a Leonardo?

A Leonardo úgy jön ide, hogy a meglévő alkalmazásokat az integráción keresztül érdemes intelligensebbé is tenni. A szoftvercég válasza ennek megfelelően az SAP S/4 HANA ERP rendszer, a Fiori frontend, a Cloud Platform és végül az előbbi részének tekinthető SAP Leonardo Bridge (connected megoldások, edge computing) együtteséből áll. A Leonardo mint termékportfólió az SAP felhőplatformján futva dolgozza fel a szenzoradatokat, és egyfajta végtelen ciklusként ezeket visszacsatornázza az üzlet fejlesztésébe – ami nyilvánvalóan még több szenzoradatot fog generálni.

Az előadás a drónok egy raktározási rendszerben való lehetséges felhasználását is demózta. Az S&T csapata által készített megoldás egy osztrák ügyfél leltározási folyamatait hivatott felgyorsítani, a feladat a dobozokon lévő bármilyen információ eljuttatása egy olyan felületre, ahol azokat monitorozni lehet, és ahol bármikor felhasználhatók lesznek. A raktárak 3D struktúrája az SAP felületein hívható elő, kiegészítve egy listanézettel is. Az adatok stílszerűen egy S/4-es rendszerből jönnek és oda töltődnek fel, a drón meg itt röpköd pár méterre az arcunktól, és olyan hangja van, mint egy Stihl fűrésznek.

A teszt egyébként jól sikerült, a repülő eszköz észrevette az előre elhelyezett készletek és a meglévő leltár közti eltéréseket. A lista státusza ezzel együtt csak akkor változik meg számláltra, ha a drón jelentését emberi felhasználó is jóváhagyja, biztonsági lépcsőt képezve a nyilvánvalóan téves leolvasások elé. A gép egyébként tényleg összehasonlíthatatlanul gyorsabban vette számba a készleteket, mint ahogy egy ember képes lett volna rá, és – legalábbis ebben az esetben – hibátlanul végezte el a feladatát.
 


Újra a kincses szigeten

helyett a Digitális beszerzési fórumon. Most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem SAP-bevezetéséről van szó, ami idén januárban kezdődött a T-Systems közreműködésével. A projektben két kiváltásra kerülő és négy, interfészen keresztül kapcsolódó IT rendszer szerepel, és eddig hét SAP modult vezettek be 32 migrációs adatkör érintettségével.

A bevezetés célja ebben az esetben is a vezetői döntéshozatali és az intézményi folyamatok menedzselését és nyomon követését támogató, hatékony, integrált ERP rendszer telepítése, az érintett folyamatok között ott van a pénzügy, a beszerzés, a beruházás és a pályázatkezelés is.

Ez praktikusan a TÜSZ számviteli és OPTO beszerzési rendszer kiváltását jelenti, de másokat is érint a Nexon bérügyviteli rendszerétől kezdve egészen a híres Neptunig.

Folyamat alapú megközelítés

A projektet a központi elvárások teljesülése mellett kell végrehajtani az egyetem mind a négy karán, azok speciális igényeire is tekintettel. A folyamatkataszter összegyűjtése így jó fél évet vett igénybe, a koncepcióterv kialakítása pedig ugyanúgy folyamat alapon történt, mint az előkészítést követő tesztelés. Az oktatással közvetlenül kapcsolatban lévő témaköröket ugyanígy folyamat alapon közelítették meg, amit a meglévő szabályzatok módosítása vagy az új szabályzatok kidolgozására, így a feldolgozandó utasítások listázására és beillesztésére is szükség volt.

A bevezetés elvileg már a beszerzési, sőt az oktatási fázisban jár, október elején pedig az első szerencsés szervezeti egységek már birtokba vehetik az SAP alapú környezetet.

Nem csak a robotok IoT-znek

Leonardo-fronton Bakos Balázs, a Zoosh csoport magyarországi ügyvezetője éppen arról beszél, hogy milyen szerepe van a Google, a Tesla vagy az Apple által is használt Interaction Design módszertannak a digitális szolgáltatások, termékek megtervezésénél. Az IoT rendszerek tervezésénél ma még mindenképpen figyelembe kell venni a humán aspektusokat, miután valós üzleti igényekre épülő IoT megoldásokban a teljes automatizálás ma még ritkán érhető el.

A társaság egyik célcsoportját az olyan, kézi összeszerelést is végző gyárak jelentik, ahol ma jellemzően lean six sigma konzultánsok segítségével mérik a gyártási folyamat hatékonyságát. Itt gyakran munkaigényes megfigyelések és hosszas manuális elemzési munka után lehet javaslatot tenni a gyártási folyamat racionalizálására. Az Interaction Design segítségével erre egy olyan rendszert valósítottak meg, amelyben a gyártási pontokon elhelyezett, érintőképernyős kollektorok gyűjtik a fontosabb adatokat a gyártási folyamatról.

Az SAP Cloud Platform alatt alkalmazott Interaction Design megközelítés itt valódi üzleti előnyt biztosított, mert a szolgáltatást már a fejlesztés megkezdése előtt, a design eredmények alapján megrendelte négy gyógyszercég is.
 


A technológia kiválasztásánál szempont volt, hogy ne kelljen kifejleszteni a gyors adatkommunikációt a szenzorok és a backend között, az adatok valós idejű feldolgozását vagy olyan analitikai funkciókat, mint az adatvizualizáció és predikció. További szempontként felmerült a gyors, egyedi igények alapján való méretezhetőség, kiküszöbölve a kapacitásbecslések az induló rendszereknél gyakran felmerülő pontatlanságát, illetve a már meglévő ERP rendszerekkel való integráció.

Verseny is van

Az SAP Cloud Platform körül forog a nemrég elindult Innovmatch verseny is, ahol ennek a technológiának a segítségével kell olyan innovatív alkalmazásokat készíteni, amelyek megoldást adnak a régió vállalatainak valós üzleti problémáira. A versenyre a startupok mellett egyetemisták, fejlesztői társaságok vagy cégek pályázatát is várják. Az Innovmatch verseny pénzdíjas, sőt a nyertest elutaztatják a berlini startup ökoszisztémába. A fő előnye mégis inkább az, hogy az SAP által validált megoldásokkal könnyen be lehet kerülni a nemzetközi nagyvállalatok világába.
 


A Digitális platform fórumon

ma még nem jártunk, most a modern adattárház képességeinek előnyeinél kapcsolódunk be a BW/4HANA témájú előadásba. A soron következő ügyfélelőadás a digitális közszolgáltatásokba, ezen belül a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. HANA alapú eredményeibe és terveibe nyújt bepillantást. A prezentációalapgondolata szerint a hatalmas adatmennyiséggel nem csak innovatív dolgokat lehet létrehozni, de az adattömeg nem megfelelő feldolgozása jelentős melléfogásokhoz, a modellek összeomlásához is vezethet.

A társaság big data projektektjeiben különös jelentőséget kap az anonimizálás, a fizikai struktúrára épülő logokai modellezés, az adattárház-tervezés kapcsán a réteges modellek kialakításának lehetősége és a csillagsémák kialakítása. (A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. sok tízmillió mobilparkolási tranzakcióját, ellenőri lekérdezését és más adatait, általában pedig az operatív riportokat ma már teljes egészében HANA alapokon kezelik.) 

Novembertől SAP alapon ügyfélszolgáltat a Démász

A Digitális iparági fórum három soron következő előadása az átalakuló közművállalatok szemszögéből mutatja be a digitalizációt. Az SAP-nak hagyományosan sok megoldása van a közműiparban, ezek között pedig létezik a hagyományos telefóniaszállítókkal is egyenrangú, sőt más csatornákat magában foglaló terméke. Az első ügyfélelőadó, a Démász célja a prezentáció címe alapján a jövő kiszolgálása, amihez a társaság az SAP említett ügyfélszolgálati megoldását, az SAP Contact Center bevezetését választotta – egyébként már sokadikként a magyarországi közműszolgáltatók között.

A Démász jelenleg is egy régi meglévő megoldást, a Nortel felvásárlásával az Avayához került (utóbb pedig end-of-life státuszba került) Avaya Blue call centert használja, így a váltást a meghibásodási kockázat, a beszállítóktól való növekvő függőség, a tesztrendszer hiánya vagy a technológiából adódó, nagy számú ügyfélszolgálati képernyő volt. A meglévő funkciókra viszont továbbra is szüksége van a szolgáltatónak, de új szempontként bejött a magas rendelkezésre állás, az SAP integráció, a belső kompetencia megszerezhetősége, a feljesztői és tesztkörnyezet vagy az elfogadható üzemeltetési költség is.

Az SAP Contact Center mellett az Avaya Aura, a Genesys és a hazai Virtual Call Center is szóba került, azonban az utóbbi az értéknövelő beruházás kritériuma miatt, a többiek pedig az SAP CRM integráció létező, de egyedi fejlesztésű megoldásai miatt szorultak háttérbe. Még fontosabb, hog a fejlesztői és tesztkörnyezet kiépítése csak az SAP-nál volt az egyébként mind közül legkedvezőbb (bár nyilván így sem alacsony) alapár része, ahogy itt tűnt a legegyszerűbbnek a belső kompetencia kialakítása is.

Már a közművek sem a régiek

A közműpiacon tapasztalható trendváltást (digitális ügyfelek, e-kereskedelmi elvárások) éppen az SAP Hybris üzletágvezetője, Arany János vázolja. A magas szintű ügyfélélmény és -kiszolgálás lassan már ezen a területen is alapvető elvárás, ami különösen érvényes a versenypiacként kezelt területekre – egyes, távoli helyeken ilyen például a szemétszállítás. Nem csak a közműszolgáltatók kínálatában jelennek meg új termékek, de a felhasználók is változnak, például az új kommunikációs csatornák használatba vételével, ami a szolgáltatótól is összcsatornás (omnichannel) megközelítést követel.
 


Mindez új üzleti modelleket is eredményez, vagyis a közműszolgáltatók az IoT és más, technológiai trendek adaptációja mellett a megszokott alaptevékenységeiken is túllépnek. A társaságok már minden központi folyamatukat digitalizálják, ami egyebek mellett lehetővé teszi számukra, hogy adott esetben (mondjuk a szabályozási környezet változásakor vagy egy új lehetőség felbukkanásakor) pillanatok alatt piacosítsák az új termékeket és szolgáltatásokat. Az ilyesmit segíti az egységes számlázás vagy a prediktív elemzés is, a közműszolgáltatók szótárában pedig megjelent egy eddig nem feltétlenül ismert szó, az ügyfélszerzés.

Konklúziónak is elmegy, hogy ma már minden kereskedő szükségszerűene-kereskedő, sőt az olyan dotkom sikercégekben, mint a Netflix, a Facebook, az Airbnb vagy az Uber, tulajdonképpen a működési területüktől függetlenül közös és meghatározó az adatokkal kapcsolatos szakértelem.


A komplett, integrált eszközkészlet a közműveknél is elengedhetetlenné válik. Ilyen ernyőt emelhet a külső-belső céges adatok és alkalmazások fölé az SAP Hybris Marketing/Commerce, ami a valós idejű feldolgozásra épülve csatornázza egybe az egységes és teljes ügyfélképhez szükséges eszközöket. Egy adott terméket valaki mindenképpen el fog adni a fogyasztónak – és egyre inkább az ügyfélképen és az ügyfélélményen múlik majd, hogy ki lesz az.

A hétfőt a nemzeti közműstratégia megvalósítási tapasztalataival zárjuk,

amelyben a DXC Technology erősíti az SAP jelenlegi és jövőbeni szerepét. Magáról a stratégiáról óvatosan fogalmazva kijelenthetjük, hogy szakmai és politikai okai egyaránt vannak, bizonyos kihasznált vagy ki nem használt szinergiák pedig mindenképpen léteznek a földgáz-, villamos-, távhő-, víz-, csatorna- és hulladékiparban.

Az NKM SAP alapú közmű alkalmazás platformja a Főgáznál és a Démásznál is működik, ami országos szinten is komoly SAP lefedettséget jelent. A fejlesztési irányok ügyfélkapcsolati és műszaki területen is adottak például a törzsadatok minőségének javítása mentén, de ugyanilyen fontos a kiszámlázottság javítása (analitika, öntanuló automatizmusok kialakítása), az ügyfélszolgálati működés optimalizálása, a prediktív karbantartás, a munkaerő jobb kihasználása és ezer más szempont. Az integrált jövőkép része az egységes ügyfélszolgálat, amely lefedné a digitális közműveket is.

Tovább a konferencia második napjára »

Cloud & big data

Már nem a CIO-é a legjobban fizető IT-vezetői állás

Legalábbis Amerikában. A stratégiaalkotás és az IT-büdzsé menedzselése továbbra is az ő feladatuk, de eljött a specializálódás kora.
 
Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.