Kezdjük a jövővel! A MIT Technology Review összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, melyeket a különböző autógyártók elértek a vezető nélküli autókkal. A szerző, Will Knight személyes tapasztalatokat is szerzett a BMW és a Daimler fejlesztéseiről, akik egyelőre még azon dolgoznak, hogy egyáltalán elfogadható méretben tudják beszerelni az autókba a szükséges technikát. Ezekbe az autókba ugyanis lézerszkennerek, radarok, szélvédőbe épített rejtett kamerák, ultrahangos érzékelő és mindeféle más eszközök biztosítják a vezető kényelmét.
A BMW egyik kísérleti autója: már forgalomban is elboldogul
Az érdekes és tanulságos írás összefoglalja, hogy milyen előnyei lennének az önjáró járművek elterjedésének (optimalizált enegiafelhasználás, kevesebb baleset, kisebb közlekedési dugók és így tovább). Ugyanakkor az is kiderül a cikkből, hogy messze még az az idő, amikor sofőr nélkül rohangálnak az autók az utakon. És nemcsak azért, mert egyelőre szinte megfizethetetlen lenne egy ilyen jármű. A Google ezirányú fejlesztéseivel mi is foglalkoztunk, a MIT Technology Review cikke pedig itt található.
Adatvédelem és a social CRM
A németeknél kényes kérdés az adatbiztonság – mint azt Angela Merkel is megerősítette, amikor felhívta Obamát. A cégek azonban minden eszközt megragadnak arra, hogy CRM rendszereiket hatékonyabbá tegyék. Ennek egyik legjobb módja, ha a CRM rendszerbe egyre több és egyre pontosabb adatokat visznek fel az ügyfelekről. Ehhez akár a közösségi oldalakról és a különböző fórum oldalakról is hozzájuthatnak értékes adatokhoz, melyekkel az üzlet hatékonyságát nöelhetik. De hol a határ az üzleti érdek és a személyiségi jogok között? A Lipcsei Egyetem és néhány támogató szervezet ennek a feltárására indította a Sphere Projectet, a projekt célkitűzéseit pedig a Computerwoche elemzi részletesen.
Vigyázz, kész, Twitter!
Közelege a Twitter tőzsdére lépése, amely erősen megmozgatja az elemzők fantáziáját. Eközben, mint arról a Wall Street Journal beszámol, a cég vezetői roadshow-znak ez Egyesült Államokban, és különböző városokban találkoznak befektetőkkel. A várható induló ár 17 és 20 dollár közé várható, azaz a cég értéke meghaladhatja a 11 milliárd dollárt. A lap gyors számolásba kezd, hogy az eddigi tulajdonosok közül ki mennyivel gazdagszik majd a tőzsdére lépéssel: Evan Williams korábbi vezérigazgató például 1,1 milliárd dollárral, míg a jelenlegi vezérnek, Dick Costolo meg kellene elégednie potom 154 millióval. A társalapító Jack Dorsey viszont mintegy 460 milliót keresne az ügyleten.
Ki mennyit ért, ki mennyit ér? (Forrás: The Wall Street Journal)
A Wall Street Journal érzékeletes grafikonon ábrázolja néhány nagy cég – köztük a Google és a Facebook – tőzsdére lépéskori és jelenlegi értékét. A teljes cikket itt találja, Aki pedig szereti a gondolatkísérleteket, olvassa el a TechCrunch alapítójának, Michael Arringtonnak az írást arról, hogy miért kellene megvenni a Google-nek a a twittert még annak tőzsdére lépése előtt.
Az Ethernet csatolós merevlemez forradalmasítja az adattárolást?
Jövőre dobja piacra az Ethernet-csatlakozós merevlemezeit a Seagate. Az újdonság technikai részleteit a HWSW is bemutatta. A cég teljesen újragondolta az objektumokkal dolgozó alkalmazások tárolókkal kapcsolatos elvárásait, ennek az eredménye a Kinetic Open Storage Platformot, amely új típusú merevlemezes meghajtókból és egy nyílt forrású API-ból áll. A meghajtókon közvetlen Ethernet-csatlakozó van, és natív kulcs/érték tárolóként működnek, amit a cég által fejlesztett API-n keresztül lehet elérni. A gyártó szerint az ilyen típusú lemezekkel jóval egyszerűbbé válhat a nem strukturált adatok tárolása, nincs szükség bonyolult tárolókra, fájlrendszerekre, eszközmeghajtókra és interfészekre, az egyszerűsítés csökkenti a költségeket.
A HWSW cikkét itt olvashatja, valamint egy érdekes cikk a Speaking of Clouds oldalról, amely a kérdést történeti összefüggésbe is helyezi.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak