Március végén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) alaposan átalakította a hírközlési szolgáltatókra vonatkozó fogyasztóvédelmi rendeletét. Az új rendelet, amelynek legtöbb pontja szeptember 1-jétől lép életbe, egyszerűbb és a fogyasztók számára is átláthatóbb.
Egyedi ügyfeleknek, mikro- és kisvállalkozásoknak
Ahogy azzal lapunk is foglalkozott, az új rendelet megnehezíti a szolgáltatók áremelését, legalábbis trükkösebb eszközökhöz kell nyúlniuk: például drágább szolgáltatások felé terelik az ügyfeleiket. Ha teljesen nem is fagyasztja be a piacot, az áremelés mindenképpen nehézzé válik. Kérdés, hogy a felhasználókért folytatott küzdelem elindít-e egy árcsökkentési versenyt a szolgáltatók között, hogy a nagyobb felhasználói bázissal ellensúlyozzák a helyzetet.
Az új fogyasztóvédelmi szabályok az egyedi ügyfeleknek, valamint a kötött szolgáltatáscsomagokat igénybe vevő mikro- és kisvállalkozásoknak a helyzetén javít.
A nagyvállalatok egészen más lapra tartoznak – fogalmazott lapunknak korábban egy távközlési szakértő. Ők ugyanis a nagy flották – az olykor több ezer előfizetés – miatt rugalmasan tudják alakítani a szerződések feltételeit. Abban a körben szinte teljes a szerződési szabadság.
Ezek változnak holnaptól
1. Átláthatóbb ÁSZF. A szolgáltatóknak ilyen Általános Szerződési Feltételeket kell adniuk az előfizetőiknek. Az internetszolgáltatáshoz emellett egységes és összehasonlítható, táblázatos formában kell közölni az egyes szolgáltatások jellemzőit és árait.
2. A hűségidő mindkét felet kötelezi. A jövőben a hűségidős szerződéseket csak a szerződő felek egyező akarata szerint lehet módosítani. Ráadásul a korábbi gyakorlattal ellentétben – amit a Telenor és a Telekom nyári árkorrekciója is példázott – az előfizetőnek kellett nyilatkoznia arról, hogy nem kívánja elfogadni a módosítást. A módosítás most viszont abból indul ki, hogy a felhasználó nem akar többet fizetni. Azaz a szolgáltatónak az emeléshez kell hozzájárulást kérnie az ügyfelétől.
3. Csak indokolt esetben lehet árat emelni. A határozatlan idejű szerződések díjait csak akkor emelhetik a szolgáltatók, ha azt a szolgáltatás nyújtásának költségei (magasabb műsor-szolgáltatási díj, infláció) indokolja. Az infláció mértéke nem lehet magasabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által az emelést megelőző évre kiadott fogyasztói árindexének mértéke.
4. Van 14 nap próbaidő. A fogyasztóknak méltányosabb szabályok vonatkoznak a mobil távközlési és a digitális tévészolgáltatásokra. Különösen jó a kvázi próbaidőszak bevezetése. Ha az adott szolgáltatás – mobil (telefon és internet) műholdas és földfelszíni digitális tévé – a szerződésben megjelölt helyszínen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizető a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatja a szerződést. Az addig igénybe vett szolgáltatást természetesen ki kell fizetnie. Ezért semmilyen költség nem terheli, csak akkor, ha a szerződés az ő hibájából szűnik meg.
5. Több lehet a kötbér. Korábban csak akkor kellett ktbért fizetnie a szolgáltatónak, ha egfy hibát nem tudott elhárítani a szerződésben meghatározott időtartam alatt. Holnaptól viszont már akkor is fizet, ha a hiba sikeres elhárításáról nem értesíti az előfizetőt.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak