Nagy jelentőségűnek minősítette az új hírközlési fogyasztóvédelmi rendeletet Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke mai tájékoztatóján. A szabályozó hatóság szándéka szerint a napokban kihirdetett és augusztustól lépcsőzetesen életbe lépő új rendelet nyomán számottevően erősödik az előfizetők védelme a hírközlési piacon. "Az egyszerűsített és átláthatóbbá tett új piacszabályozás a szolgáltatóknak is jobb, mert betartásával mentesülhetnek a jelenleg gyakran alkalmazott több millió forintos hatósági büntetésektől" – emelte ki indoklásában az NMHH elnöke.

Karas Mónika emlékeztetett rá, hogy a hírközlési fogyasztóvédelem 2001 óta szabályozott terület. A rendeletet legutóbb 2011-ben módosították, ám az azóta részben a technológiában, részben a piacon bekövetkezett változások újabb módosításokat indokoltak. Emiatt azonban már annyi ponton kellett volna módosítnai a rendeletet, hogy egyszerűbb volt egy teljesen újat alkotni. 

Az új szöveg, amelynek kialakításába belevonták a szolgáltatókat is, igazodik az időközben ugyancsak megerősített uniós ágazati fogyasztóvédelem elvárásaihoz is – hangzott el a tájékoztatón.

Közel 20 millió előfizetői szerződést érint

Az új rendelet a vezetékes és mobiltelefon, a műsorterjesztés, közkeletűbb elnevezéssel a tévé előfizetések, illetve az internet szolgáltatás keretfeltételeit egyaránt szabályozza, ezért összesen közel 20 millió előfizetői szerződés érint. A szolgáltatóknak az új előírások szellemében kell módosítaniuk az Általános Szerződési Feltételeiket (ÁSZF), és onnantól a régi ügyfélszerződésekre is az új szabályok lesznek érvényesek. Az ügyfeleknek ezzel kapcsolatos nincs további teendőjük – hangsúlyozták a hatóság szakértői.  

Az ÁSZF szerkezeti felépítése is módosul. Az előfizetők a jövőben könnyebben tudják összehasonlítani az egyes szolgáltatók  szerződési feltételeit, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödnek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező elemeinek a száma jelentősen csökken. A rendelet utóbbiaknál elsősorban az időtartamra és a díjakra helyezi a hangsúlyt.

Módosulnak a telefonos ügyfélszerzés feltételei is. A jövőben az ilyen nem írásban megkötött szerződések esetében is kötelező lesz, hogy a feltételeket rögzítségk írásban, és azt díjmentesen átadják az ügyfélnek.

A hallgatás nem egyenlő a beleegyezéssel

Újraszabályozta a hatóság a ráutaló magatartással megvalósuló szerződéskötés- vagy módosítás feltételeit is, különös tekintettel a határozott idejű szerződésekre vonatkozó feltételekre. A módosítást az erre vonatkozó ügyfélpanaszok magas száma miatt tartotta indokoltnak az NMHH. Rendszeres gyakorlattá vált ugyanis a szolgáltatók körében, hogy a számlalevelek nem feltűnő részében tájékoztatják az előfizetőiket a szerződések egyoldalú módosításáról hozzátéve, hogy amennyiben az ügyfél azzal kapcsolatban nem jelez vissza, azt úgy tekintik, mintha elfogadta volna az új feltételeket.  

Az új szabályozás világossá teszi, hogy mely magatartás, jognyilatkozat tekinthető ráutaló magatartásnak, és pontosítja az ilyen módon történő szerződéskötés, szerződésmódosítás rendszerét. Az ügyfél és a szolgáltató jogainak egyensúlyba hozatala érdekében jelentősen leszűkül a hűségidős szerződések egyoldalú módosításának lehetősége, vagyis ezzel a konstrukcióval nemcsak  az előfizetőnek, hanem a szolgáltatónak is el kell köteleznie magát a szerződésben rögzített határidőre.

Ezzel szemben, ha egy adott szolgáltatási területen sűrűn ismétlődnek minőségi kifogások, mondjuk a tévésugárzással kapcsolatban, és a szolgáltató a problémát csak ideig-óráig képes megoldani, az ügyfél a hűségidő ellenére a jövőben akár egyoldalúan is felmondhatja a szerződését.

A felmondás határideje a jövőben nem kapcsolható össze az előfizetőnek átadott modemek, jelátalakítók visszaszolgáltatásának az idejével, vagyis a szolgáltató nem tekintheti érvényesnek addig a szerződést, amíg azokat vissza nem kapja. A rendelet előírja azt is, hogy a visszaadott eszközökről, amennyiben ezt az ügyfél kéri, írásos elismervényt kell kapnia, és a leadott eszközöket a szolgáltató köteles bármelyik ügyfélszolgálatán befogadni.

Tesztidőszak a vezeték nélküli szolgáltatásokban

A mobiltelefon, a mobilinternet, valamint a műholdas és földfelszíni digitális TV szolgáltatásra kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani, hogy meggyőződjön arról, hogy a szolgáltatás műszaki feltételei valóban adottak. Ha a tesztidőszak alatt kiderül, hogy az adott körzetben nem, vagy nem megfelelő minőségben használhatók a vezeték nélküli technológiák, az előfizetőnek jogában áll elállni a szerződéstől.

A mobilpiachoz kapcsolódó változás, hogy a feltöltő kártyás előfizetéseknél a szolgáltató a szerződés megszűnésekor nem nullázhatja le a fennmaradt egyenleget, hanem azt köteles ugyancsak az előfizető kérésére neki megtéríteni.

Javul a mikro- és kisvállalkozások tárgyalási pozíciója

Ügyfelek sorozatos visszajelzései alapján tartotta indokoltnak a hatóság az üzleti előfizetők szerződési feltételeinek az újraszabályozását annak érdekében, hogy az eddig e tekintetben hátrányosabb helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozások tárgyalási pozíciója is javuljon.

A szerződések feltételeit a legrugalmasabban a nagyvállalatok tudják a szolgáltatóknál alakítani, ahogy az NMHH szakértője fogalmazott: szinte teljes a szerződési szabadság. A jövőben a kisebb vállalkozások esetében is lesz mód eltérni a rendeletben tételesen felsorolt előírásoktól, a szerződő felek közös beleegyezésével.