A drónok szabályozása, irányításuk, kontrollálásuk megnyugtató rendezése mindenhol fontos téma, de az USA-ban állnak legközelebb a megoldáshoz. Tavaly szeptemberben hírt adtunk róla, hogy a NASA vette szárnyai alá az ügyet, de akkor még nem volt egyértelmű, hogy pontosan milyen infrastruktúrára támaszkodva tudnák megoldani a repkedő járművek kordában tartását.

Új feladat az adótornyok számára

A The Guardian újságírói tudni vélik a választ, mivel a birtokukba került dokumentumok szerint a NASA a Verizon mobilszolgáltató segítségével egy olyan nyomkövető rendszert fejleszt, ami többek között az operátor bázisállomásait használná a drónok megfigyelésére, illetve a velük történő kommunikációra. A projekt 500 ezer dollárból gazdálkodik, amit a NASA kutatóközpontjában végeznek el a szakemberek. A Verizon úgy tervezi, hogy 2017-re elkészül a mobiltornyokat használó kommunikációs, nyomkövető rendszer, ami 2019-ben munkába is állhat.

A hobbi célú, vagy akár professzionális célokból röptetett drónokra jelenleg nem vonatkoznak szabályok, a légügyi hatóság mindössze ajánlást tett a kereskedelmi célú használatuk jogi szabályozására: e szerint a maximum 23 kg-ot nyomó drónok kizárólag nappal repülhetnek legfeljebb 150 méter magasra úgy, hogy végig a „pilótájuk” látóterében maradnak. A készülőben lévő rendszer feladata az lesz, hogy technológiai oldalról tegye biztonságossá a repülésüket például azzal, hogy bizonyos területek fölé eleve ne kerülhessenek, rossz időben automatikusa landoljanak, kerüljék el a magasabb épületeket.

Az Amazon számára sem mindegy, hogy mikor indulhatnak el a csomagaszllító drónok

Azzal az összes szakértő egyet ért, hogy az eleve leterhelt légi irányító központ nem képes ellátni ezt a feladatot, így jó ötletnek tűnik egy mobilszolgáltató infrastruktúráját használni. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a drónokat valamilyen szenzorral, adóvevővel felszereljék, mert csak ebben az esetben oldható meg a követésük, beazonosításuk. A mobilhálózat nagy előnye, hogy tökéletesen lefedi azokat az alacsonyabban fekvő területeket, ahol a drónok jellemzően közlekednek, és amit a repülőgépek követéséhez használt radarok már nem látnak.

Gyűlnek az érdeklődők

És ha már folynak a tesztek, a The Guardian azt is kiderítette, hogy az iparág másik két meghatározó szereplője, a Google és az Amazon is csatlakozott, hogy a saját drónjaik is részt vehessen a kísérletekben. Előbbi szintén közel fél millió dollárt szán erre a célra, utóbbi pedig 1,8 millió dollárral szállt be a projektbe. Mindkét szereplő azt szeretné, hogy amikor a NASA és a Verizon közösen üzemeltetett rendszere életre kel, akkor a két cég saját, de különböző célokat szolgáló járművei azonnal útra kelhessenek.

A drónok hazai helyzete még nagyon messze van a rendezettől, de az is igaz, hogy nálunk jóval kisebb számban látni a levegőben közlekedő mini helikoptereket. Egy nemrégiben lezajlott sajtóbeszélgetésen több felvetés, szempont, megoldási lehetőség felmerült a jogi és technikai szabályozás kérdésében, és arra is fény derült, hogy milyen területeken jelenthet problémát, ha a drónok nem beazonosíthatók, vagy irányíthatók.