Évtizedes (amerikai) probléma a szabadalmi trollok léte. Az Egyesült Államokban például öt éve 29 milliárd dolláros költség keletkezett az amerikai szabadalmi rendszerrel visszaélők indítványai miatt. Utóbbiak olyan szabadalom-felvásárlók, akik a szóban forgó találmányokat nem hasznosítják, hanem kereskedelmi termékekkel rendelkező társaságokat perelnek be a haszon reményében.

2011-ben közel 225 ezer (!) kérelmet nyújtottak be, ami azzal is magyarázható, hogy az amerikai szabadalmi rendszeren tulajdonképpen bármi keresztülmehet, és az eljárásoknak különösebb anyagi vonzata sincs. A trollok nem csupán felvásárolhatnak találmányokat, de maguk is minden különösebb kockázat nélkül próbálkozhatnak valamilyen kellően általános szabadalommal, amit később egy konkrét per formájában tudnak pénzzé váltani. Alapvetően nem a legnagyobb cégeket kóstolgatják ilyesmivel, inkább a közepes kategóriát képviselő, 100 millió dolláros éves forgalmat nem meghaladó vállalkozások vannak kitéve szabadalmi zaklatásnak.

Érthető okokból egyre nagyobb nyomás nehezedik az amerikai törvényhozásra, hogy megfékezze a szabadalmakkal üzletszerűen visszaélőket. Az amerikai képviselőház jogi bizottsága 2013 végén aztán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a szabadalmi trollkodásnak kíván megálljt parancsolni. Apró szépséghiba, hogy a törvénytervezet készítőire olyan erős nyomást gyakoroltak többek között informatikai szoftvercégek, aminek hatására a bizottság elé már egy kevésbé radikális változat került.

Isten malmai lassan őrölnek

2014-ben aztán összesen 6092 keresetet adtak be, ezek leggyakoribb célpontjainak tízes toplistáján kizárólag ICT vállalatokat találunk, ami az összes eset 13 százalékát jelenti. Az Apple-t 59 esetben rángatták bíróság elé, de az Amazont is 50-szer, az AT&T-t pedig 45 alkalommal támadták meg.

A leglelkesebben pereskedő vállalkozások tízes toplistájának kilenc tagja ugyancsak az informatika területén mozgott, és amelyeknek egyébként az ügyek számának 12 százalékos éves emelkedése is java részt köszönhető volt. A legnagyobb szabadalmi troll, egy Luxemburgban és egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég tandeme 137 keresetet nyújtott be.

A változó idők szelét jelzi, hogy az amerikai bíróságok egyre jobban támogatják azokat a vállalatokat, amelyek felveszik a kesztyűt egy-egy szabadalmi ügyben, és nem keresik rögtön a megegyezést, hogy megspórolják az eljárás tetemes költségeit. 2010-ben például csak két esetben fordult elő, hogy a bíróság elfogadott egy megsemmisítési kérelmet, 2014-ben viszont már tizennégy alkalommal hozott ilyen jellegű döntést.

Végre megoldás születik?

Az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) tegnap tette közzé azt a jelentését, mely a szabadalmi trollok felmérését, tevékenykedését foglalta össze. A jelentés által csak PAE-nek (Patent Assertion Entity) rövidített jogi szervezeteket két kategóriába sorolták: a portfolió bővítését célzók (Portfolio PAE) szabadalmakat vásárolnak fel, a pereskedésre alapozók (Litigation PAE) viszont bevételmegosztási egyezségek révén jutnak szabadalmakhoz.

A tanulmány szerint az utóbbi csoport felelős az összes szerzői jogi pereskedés 96 százalékáért, ám az összes ilyen jellegű ügyből származó bevételnek csupán 20 százaléka köthető hozzájuk. Ezen esetek többsége azonban kifejezetten zavaró a beperelt cégek számára, elvonja figyelmüket a produktív üzletmenettől, összességében pedig nem szolgálja a fejlődést.

Éppen ezért az FTC újabb reformjavaslatokkal állt elő, amivel meg lehetne szüntetni a szabadalmi trollok létét, vagy legalább mérsékelhető lenne a fent részletezett perek száma. Például megváltoztatnák az ilyen eljárásokban a fel- és alperest terhelő jogi költségek egyensúlytalanságát, egyesítenék a szerzői jogi sértéssel vádoltak elleni külön ügyeket és megnehezítenék egy-egy per indítását azzal, hogy fokoznák a bíróságokhoz eljutó beadványokra vonatkozó követelményeket.