Tegnap az amerikai képviselőház jogi bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az USA-ban egyre komolyabb problémát (és költségeket) jelentő szabadalmi trollkodásnak kíván megálljt parancsolni. Apró szépséghiba, hogy a törvénytervezet készítőire olyan erős nyomást gyakoroltak többek között informatikai szoftvercégek, aminek hatására a bizottság elé már egy kevésbé radikális változat került.

Az troll áfium ellen való orvosság

A patent trollok olyan szabadalom-felvásárlók, akik a szóban forgó találmányokat nem hasznosítják, hanem más társaságokat perelnek be a haszon reményében. Ez a fajta "üzlet" különösen az USA-ban virágzik, ahol az ottani szabadalmi rendszeren tulajdonképpen bármi keresztülmehet, és az eljárásoknak különösebb anyagi vonzata sincs. Az illetékes hivatal kezd megfulladni a néha teljesen értelmetlen beadványok tengerében (például botot is adtak be találmányként), és már milliós nagyságrendű ügyhátralék halmozódott fel, miközben évente több százezer új beadvány érkezik. 

Ezt a helyzetet szándékozna felszámolni az említett törvényjavaslat, amely egybek mellett arra is lehetőséget adna az eljáró bírónak, hogy a vesztes félt a peres eljárás költségei mellett egyfajta fájdalomdíj megfizetésére is kötelezze, amit természetesen a nyertes kapna meg. Ez azért fontos elem, mert a szabadalmi trollok sok esetben tudják, hogy követelésük elbukna egy bírósági eljárásban, ám az ítélet meghozataláig olyan hatalmas összegeket kellene költeni a jogi procedúrára megvádolt cégnek, hogy az egy kisebb vállalatnak akár az üzleti működését is veszélyeztetné. Így inkább peren kívül kiegyeznek a trollal egy "szerényebb" összegben. Ráadásul a törvénytervezet arra is lehetőséget ad, hogy a megvádolt cég mögé felsorakozzon a kérdéses technológiát szolgáltató szállító is. Ha a módosítások életbe lépnek, akkor a szabadalomsértési eljárást indító féltől a mostaninál lényegesen több és alaposabb dokumentációt is bekérhetne a hatóság, ami szintén jelentősen mérsékelheti a trollok mozgásterét.

Huzakodó lobbik

A változások támogatói között több nagy IT-s vállalatot, például az Apple-t, a Ciscót vagy a Google-t is ott találjuk, ám a szektor egy további szigorítás kapcsán már nem ennyire egységes. Egy számos vállalat, többek között az IBM és a Microsoft által még szeptemberben megfogalmazott, a törvényhozóknak címzett nyílt levél ugyanis arra kéri a döntéshozókat, hogy ne bővítsék az úgynevezett "fedett üzleti módszer" (covered business method – CBM) programot. Az eredeti törvénytervezet ennek ernyőjébe vonta volna a gyenge (például túl általános vagy túl homályos) szoftverszabadalmakat is. A CBM jelen pillanatban csak egy nagyon szűk körben teszi lehetővé, hogy a szabadalmi ügyben gyorsított (és lényegesen olcsóbb) eljárást kérjen a megvádolt fél, ezt terjesztették volna ki a szoftveres esetekre is, amelyek a szabadalmi trollok kedvenc fegyvereivé váltak az utóbbi időben. Az IBM és a Microsoft is attól tart, hogy ez a módosítás a jogosan bejegyzett, valódi szabadalmak megvédését tenné nehezebbé, amely érvelésük szerint káros hatással lenne az amerikai innovációra.

A módosítás megtartása mellett érvelő ellentábor többek között éppen ez utóbbi miatt tartja elfogadhatatlannak a lazítást, mondván: ha marad az eddigi szabályozás, akkor az az innovációban élen járó kezdő vállalkozások életét teszi nehézzé, ha éppen nem lehetetlenné. A technológiai startupok kétségtelenül gyakori célpontjai a szabadalmi revolverezésnek, sokuk megfelelő tőke és jogi szakértelem hiányában azelőtt kénytelen lehúzni a rolót, hogy az ötletéből született termék akár csak egy évet is a piacon lehessen. Az ezen az oldalon lobbizók nemrég szintén levélben próbáltak hatni a törvényhozásra. Az aláírók között rengeteg fizikai üzlettel, bolthálózattal rendelkező, egyáltalán nem technológiai vállalatot találni. A trollok ugyanis élelmiszerüzletláncoktól kaszinókig mindenhol bepróbálkoznak. Volt eset, amikor egy ingatlanközvetítő cégtől azért követeltek pénzt, mert szkennert használ. Egyesek egyébként még a szoftverszabadalmak létjogosultságát is megkérdőjelezik. Álláspontjuk szerint a nem megfogható dolgok esetében elég lenne a szerzői jogokra (copyright) és védjegyekre (trademark) érvényes szabályokra hagyatkozni az esetleges jogsértések kivizsgálásánál.

Csatát, de nem háborút...

A törvénytervezetet jegyző republikánus Bob Goodlatte mindenesetre meghajolt az IBM és a Microsoft vezette lobbi akarata előtt, és a tegnapi döntés már a megcsonkított változatról született. Ennek ellenére magában a törvényhozásban még egyáltalán nincs lefutva a meccs, mert a másik oldal erős szimpatizánsokkal rendelkezik a szenátusban, ráadásul a nyár folyamán a Fehér Ház is világossá tette, hogy ezt a vonalat tartja előremutatónak. Így egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a lobbiköröktől és bonyolult jogalkotási procedúrától terhes amerikai törvényhozásban végül melyik változat emelkedik jogerőre.