Csak az Egyesült Államokban tavaly közel 30 milliárd dollárt kellett költeni a cégeknek az ellenük úgynevezett patent trollok által indított szabadalmi perek miatt.
Egyre több pénzt kell áldozni a vállalatoknak olyan jogi ügyekre, amelyek nem egy riválissal szembeni vitáról szólnak, hanem pusztán egy szabadalmi troll akciójáról. Egy bostoni szerzőpáros számításai (PDF) szerint az Egyesült Államokban egyedül tavaly 29 milliárd dolláros költség keletkezett a patent trollok indítványai miatt. Utóbbiak olyan szabadalom-felvásárlók, akik a szóban forgó találmányokat nem hasznosítják, hanem kereskedelmi termékekkel rendelkező társaságokat perelnek be a haszon reményében.

Dől a hülyeség  Az USA-ban 2011-ben közel 225 ezer (!) kérelmet nyújtottak be, ami azzal is magyarázható, hogy az amerikai szabadalmi rendszeren tulajdonképpen bármi keresztülmehet, és az eljárásoknak különösebb anyagi vonzata sincs. Az illetékes hivatal kezd megfulladni a néha teljesen értelmetlen beadványok tengerében (például botot is adtak be találmányként), a legutóbbi hírek szerint már milliós hátralék halmozódott fel.

Magyarázó kép a nagy karriert befutott botos szabadalomból 

Ez az áldatlan állapot természetesen kedvez a trolloknak, akik így nem csupán felvásárolhatnak találmányokat, de maguk is minden különösebb kockázat nélkül próbálkozhatnak valamilyen kellően általános szabadalommal, amit később egy konkrét per formájában tudnak pénzzé váltani. A bostoni kutatás szerint tavaly amerikában 5800 esetben összesen 2150 vállalatot ért "trolltámadás". Érdekesség, hogy bár számos ismertté vált példát lehet említeni, alapetően nem a legnagyobb cégeket kóstolgatják ilyesmivel. Inkább a közepes kategóriát képviselő, 100 millió dolláros éves forgalmat nem meghaladó vállalkozások vannak kitéve szabadalmi zaklatásnak.

Trollok és óriások  Fontos megjegyezni, hogy bár az Apple-höz és Samsunghoz fogható óriáscégek között dúló, rendszeresen címlapokra kerülő jogviták egy részénél simán felfedezhetők a trollkodás ismérvei, ezek jellemzően nem ebbe a kategóriába tartoznak. Azaz a szabadalmakhoz köthető jogi költségek összességében lényegesen magasabbak, mint a fentebb említett 30 milliárdos összeg. Egy becslés szerint csak az USA-ban ez megközelíti a 100 milliárd dolláros szintet.

Nokiás és microsoftos trollokra panaszkodik a Google
Százmilliárdok folynak el a szabadalmi ügyekre
Most is az IBM volt a szabadalmak királya 

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.